KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Terminator 3.

Csillag Márton

 

James Cameron 1984-es kisköltségvetésű filmje, a Terminátor – A Halálosztó történetét egy lángok közül kiemelkedő kitinváz képe ihlette, az azóta közszájon forgó előzmények pedig csak később pattantak ki az író-rendező fejéből. A film cselekménye a szűkös anyagi keretek miatt a gyilokgéppel együtt a jövőből a jelenbe került át, Arnold Schwarzenegger és 17 mondatos álomszerepe mégis elkápráztatta a világ közönségét. Az 1991-es folytatásban Cameron a digitális technika fejlődéséhez igazodó tempót választott, az első részben kiagyalt háztáji fortélyait pedig látványos szuper-trükkökre cserélte – a csavaros történet mégis a jelenben ragadt. Az arcjátékát időközben megsokszorozó Schwarzenegger a tökéletes érzelmi hatás és biztosabb bevétel kedvéért apaszerepet kapott, a Terminátor-filmcsalád ezzel családi mozivá vált, és bebizonyosodott: a T-800-as modellszámú kibernetikus organizmus kétségkívül az ember legjobb barátja. A „sötét jelen + még sötétebb jövő” recept a legújabb technikai lehetőségekkel párosítva ismét beváltotta a hozzá fűzött reményeket, napjaink hathavonta folytatásokat produkáló mostoha világában sürgetővé vált tehát a harmadik rész elkészítése. A producerek bonyolult üzleti manőverei után Cameron ezúttal kiesett a rendezői székből, helyére Jonathan Mostow került, aki U-571 című tengeralattjárós filmjével már bebizonyította, hogy alkalomadtán képes lenne bizonyítani. Mostow úgy játszadozik a franchise-termékkel, mint szendvicsfelelős a sajtburgerrel: a számos idézettel, humoros kikacsintásokkal és nosztalgikus történetvezetéssel a Terminátor 3-at Schwarzenegger jutalomjátékává teszi, az akciórajongókat a lehetőségekhez képest minimális utómunkával és maximális rombolással kápráztatja el, a Terminátor-saga szerelmeseit pedig egy bájos csattanóval.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/09 59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2214