KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Rémségek könyve

Somogyi Marcell

 

Ha valaki enyhén beszűkült kelet-közép-európai, és a Kozmosz Könyvek cseh költészeti antológiájában, esetleg a Demokrata című szamizdat (van, aki még emlékszik rá?) 89/2. számában olvasott utoljára autentikus városi folklórt, mindenképpen jó, ha ebben a témában is tágítja látókörét (naná, hogy a tengerentúl irányába), és megnézi a Rémségek könyve című „minőségi tinédzser-horror”-t. Hogy a forgalmazó mit ért ezen a műfaji besoroláson, az rejtély maradt számomra, de tény, hogy ebbe a filmbe jóval több energiát, ötletet raktak bele, mint mondjuk a Mesék a kriptából-típusú soft-horrorok készítői, és még a hihetőségre is törekedtek (igaz, kicsit egyenetlenül).

A film alapötletéből viszont sokkal érdekesebb sztorit is ki lehetett volna hozni: a „legbiztonságosabb amerikai egyetem” könyvtárában található egy vaskos opusz, melynek címe megegyezik filmünk (az eredetihez képest igencsak hatásvadász) magyar címével. A könyv olyan gondosan kitervelt, zseniálisan brutális gyilkosságok leírása, amelyeket minden amerikai egyetemen mesélnek, de mindenki csak hallott róluk, senki sem látta őket tulajdon szemével. Éppen ezért a városi folklór, a modern legendák témakörébe tartoznak. Az egyetem egyik professzora (az egyetlen, egzisztenciális okokból mélyen hallgató túlélője az iskola véres legendájának) pont ezekről a történetekről tart előadás-sorozatot – babona-voltukat bizonyítandó –, mikor valaki elkezdi valóra váltani őket.

A történetindításnak erről a deszkájáról akár A rózsa neve szintjéig is fel lehetett volna dobbantani. Igaz, akkor meg a célközönség jelentős része tűnt volna el a forgalmazás labirintusában. A film írói nem akartak korszakalkotó művet létrehozni, csak egy hatásosan filmre vihető, korrekt kis thrillerre vállalkoztak – sikerrel. Bő fél év múlva biztos befutó lesz a videotékák TOP 10-polcán; addig meg (Tandorival szólva) el gat-getünk rémületünkben.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/02 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3972