KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Tűtorony

Kulcsár Mária

 

Vigyázat! Tériszonyban szenvedők kerüljék el azokat a mozikat, ahol a Tűtorony című filmet játsszák! Egy tenger fölé magasodó homokparton kezdődnek és a torontói tévétorony legtetején végződnek a kalandok, bőségesen kihasználva a több száz méteres mélység látványának vonzását-taszítását, irtózatát. Hogy közben ki hova menekül, ki elől és miért? Ez néhány óra alatt elfelejthető. Christopher Plummer üldözi Richard Harrist vagy fordítva? Inkább a két színész megragadó karakterű arcára, finoman ironikus játékára emlékezünk. Különösen a Vörös sivatagban drámai színészként megismert Harris remekel, kiaknázva szerepe minden lehetőségét. A kopott zakójú, mulya tekintetű, saját lábán keresztüleső kistisztviselőbe oltott zseniális kalandhős megjelenése a vásznon a biztos sikert ígérő komikus-izgalmas alaphelyzetek záloga. A többi szereplő is a krimi-vígjátékok konvencióihoz híven éli zaklatott életét: a ravasz ellenfélnek macskabajsza van, a gonosztevők két megbízottja kisstílű és teljesen hülye, a gazdag ifjú hölgy hideg szépség és unalmas (sajnos az őt alakító Beverly D’Angelo is), az öreg milliomosnő pedig természetesen béna és nyakmerevítőt visel.

Meglepetést néhány nem mindennapi kaszkadőrmutatvány szerez a nézőnek, bravúrosan pontos, szellemes megoldásaival, a legmegfelelőbb nézőpontból, látványosan fényképezve.

Nem átütő film. Nem első osztályú, a másodrangúság szürkeségétől viszont megmentik a híres és jó színészek. Jó ízlésű szórakoztató mozi a filmszínházak műsorán a világhírű bombasikerek mellett. Igaz, ez utóbbiak jó részét még ma is rendszerint tízéves késéssel láthatjuk. Sokadszor merül fel a kérdés: vajon nem telne-e pénz rájuk a pótkávé értékű filmek árából, melyeket oly nagy számban veszünk át? Míg a választ megkapjuk, kikapcsolódásul nézzük meg a Tűtorony című kellemes, majdnem jó filmet. Persze csak azok, akiknek nincs tériszonyuk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/09 49. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6892