KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/október
KRÓNIKA
• N. N.: A Fiatal Magyar Film Fóruma

• Földényi F. László: Német szenvedés Európa
• Bikácsy Gergely: A képzelet éjszakái Duras filmen
FEDERICO FELLINI
• Tordai Zádor: L’augusto Fellini Örökmozi
VIZUÁLIS ERŐSZAK
• Wisinger István: Lángvörös hús Erőszakhullám Hollywoodban
KRITIKA
• Ardai Zoltán: A sütemény halála Video blues
• Báron György: Költő, tájban, mellékalakokkal Arizonapló
KÖNYV
• Koltai Ágnes: Érzelmek kisiskolája Doris Dörrie kisregényei
• Hegyi Gyula: Az ő nemzedékük Kovács István a lengyel filmről
FESZTIVÁL
• Lágler Péter: Endo és Nano Linz: Ars Electronica ’92
LÁTTUK MÉG
• Székely Gabriella: Ördög vigye
• Koltai Ágnes: Zombi ésa szellemvasút
• Békés Pál: Dermesztő szenvedélyek
• Takács Ferenc: A végső megoldás: Halál 3
• Sárközi Dezső: Wayne világa
• Tamás Amaryllis: Gyűlölöm a színészeket
• Barotányi Zoltán: Tökéletes katona
• Nagy Gergely: Sült, zöld paradicsom
• Sárközi Dezső: Férfias játékok

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Tévémozi

Eper és vér

Karcsai Kulcsár István

A film címének első szava egy nagy amerikai egyetem dékánjának kijelentésére utal, aki a hatvanas évek vége felé ezt mondta: „Hogy a diákok igennel vagy nemmel szavaznak-e valamiről, csak annyit számít nekem, mintha azt közölnék, hogy szeretik-e az epret.” A derék egyetemi elöljáró igencsak rosszkor nyilatkozott meg ilyen módon, hiszen az 1968-as európai diáklázadások hatása ekkor már az amerikai egyetemek területén belül, a campusokon is érződött, sőt a hivatalos politikával elégedetlen fiatal lázongok tüntetései a városok utcáira is átcsaptak. A címben szereplő vér talán nem is szorul magyarázatra, ha a tüntetések elleni rendőri brutalitásra gondolunk. A hatvanas évek végének ezt a lázas hangulatát idézi fel Stuart Hagmann filmje. A rendező, több feltűnést keltő reklámfilm után, huszonnyolc éves korában forgatta ezt az első játékfilmjét. 1970-ben Cannes-ban Gaál István Magasiskola című filmjével megosztva a zsűri díját nyerte vele. Nyugtalanító, érdekes alkotás, bár nem mentes attól a szokványcsillogástól, felületesebb hatáskeltéstől sem, mely sajátja az ilyenfajta új-hollywoodi filmeknek, melyekben a lázadás és az ellene fellépő brutalitás ábrázolása, jól átgondolt számítások után, hirtelen szalonképessé vált.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7889


előző 1 következőúj komment

Menrot#2 dátum: 2007-11-22 19:22Válasz
Nekem megvan de csak szalagon, azokat meg szórom kifelé.
Egyébként nem jó film szerintem. A végén jó az a nóta, de max ennyi.
Előzmény: norge #1

norge#1 dátum: 2006-08-22 07:48Válasz
Meg van valakinek? Hol lehetne megszerezni? Hol lehet látni? seholse látom ill találom