Mozi

Rövidlátók

Varró Attila

Megane – japán, 2007. Írta és rendezte: Naoko Ogigami. Kép: Noboru Tanimine. Szereplők: Satomi Kobayashi (Taeko), Mikako Ichikawa (Haruna), Ryo Kase (Yomogi), Ken Mitsuishi (Yuji), Masako Motai (Sakura). Gyártó: Nikkatsu / Nihon Eiga. Forgalmazó: Odeon Kft. Feliratos. 106 perc.

A japán filmrendezőnők Naomi Kawese nevével fémjelzett legújabb hulláma nem éppen vígjátékok révén várt ismertté: így aztán a komor szépségű dokudrámák generációjában helyet talált Naoko Ogigami eddigi négy filmjével fontos hiánypótlónak is tekinthető – egyszerre gazdagítja kortársnői kisrealista, vidéki életképeinek sorát és a valahol Ozunál indult minimalista családi komédiák szívmelengető tradícióját. Ogigami tipikus mikrocsoportja a 2007-es Sirály falatozó óta egyfajta vadidegenekből felépülő (főként női) családmodell, amely valami isten háta mögötti ponton, egyfős vendéglátóhely köré szerveződik: legyen az kuncsaftokra váró japán kisétterem Helsinki egyik zugában vagy néptelen tengerparti fogadó a Rövidlátók névtelen szubtrópusi szigetén, Okinawától délre. A rendezőnő ezúttal is egy beilleszkedés üdvözülés-történetét beszéli el, imádott készétel-metaforáinak fogásaiban feltálalva: eltitkolt magán-apokalipszise elől menekülő nagyvárosi tanárnő-hőse eleinte bosszankodva keresi helyét a tenyérnyi vidéki éden bizarr asztaltársaságában, ám a hóbortos népség egyszerű igazságai és szépség iránti fogékonyságuk hamarosan rabul ejtik, majd a helyével együtt elveszett lelki békéjét is megtalálja köztük.

Ogigami tiszta, levegős meséje a műfaj honi hagyományaihoz illőn mindössze pármondatos: konfliktusok, fordulatok csupán kósza pillanatokra kavarják fel állóvizét, hogy aztán még egyazon mikrotörténeten belül le is csendesedjenek. Laza, epizodikus cselekménye, bájos ellipszisei, gyakorta hosszas késleltetésen alapuló halk szavú humora ezúttal is a megszokott nemzeti ízeket hozzák, egyfajta hamisítatlan japán válaszként a Fargo vagy az Eszelős szívatás groteszk falujáró-komédiáira (lásd még Nobuhiro Yamashita friss filmjeit, élen a nálunk is bemutatott Lesipuskásokkal) – mintha csak a Miért éppen Minnesota hősnője a zord középnyugati tél helyett Kikujiro nyarában lelne menedékre.

A cikk közvetlen elérhetőségei:
	offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 54-54. old.
	online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9893

Cikk értékelése:

szavazat: 968 átlag: 5.46