KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Elhunyt Lino Brocka

N. N.

 

1991. május 22-én, autóbaleset következtében elhunyt a Fülöp-szigetek Európában is ismert, neves filmrendezője, Lino Brocka. Mielőtt alacsony-költségvetésű filmek népszerű rendezője lett, volt misszionárius a leprások közt és rendező a Fülöp-szigeti pedagógusszínházban. A hetvenes évek elején önálló céget alapított, a Cinemanilát, ahol az elmúlt húsz évben negyven film készült. Brocka filmjei igen hamar sikert arattak hazájában, ez elsősorban a militáns rendezői indulatnak, az aktuális, szociális indíttatású témaválasztásnak és a filmek népszerű, rendszerint a melodráma dramaturgiájára épülő stílusának szólt. A nemzetközi filmélet a hetvenes évek végén figyelt föl rá, amikor Insiang című filmje szerepelt a Rendezők kéthete elnevezésű szekcióban a cannes-i filmfesztiválon, s ahol két év múlva újabb alkotása, a Jaguár már a hivatalos versenyprogram résztvevője. (Az Insiangot Az anya, a lány és a szerető címmel a magyar mozik is műsorukra tűzték.)

Lino Brocka számára a film sok esetben eszköz volt arra, hogy beavatkozzék a politikai, szociális küzdelmekbe. 1985-ben csak nemzetközi hírnevének köszönhette, hogy a Marcos elnök elleni tüntetésben való részvételéért nem ítélték határozatlan idejű börtönfogságra. Amikor Cory Aquino asszony került hatalomra, meghívták az új Fülöp-szigeteki alkotmányt kidolgozó bizottságba, de Brocka a felkérést visszautasította. A Fülöp-szigeti liberális intellektuelek kiábrándultságáról az Engedetlenek ( 1988) című filmjében vallott publicisztikus erővel. Brocka élete végéig megmaradt szabad, harcos filmesnek, akinek magatartását, s főképp filmjeit az olasz neorealista De Santis, de még inkább az (1984-ben elhunyt) török filmrendező, Yilmaz Güney alkotásaival vélik rokoníthatónak a kritikusok. Lino Brockát 42 éves korában érte a halál.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 02. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4170