KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/november
KRÓNIKA
• Székely Gabriella: Könnyű-e filmrendezőnek lenni? Juris Podnieks halálára

• Reményi József Tamás: Ali én vagyok Fassbinder és más hazaárulók
• Bikácsy Gergely: Az utolsó ember Németorszag kilenc (új) nulla
FESZTIVÁL
• Koltai Ágnes: Orlando féltestvérei Velence
• N. N.: A 49. Velencei Fesztivál díjai
TELEVÍZÓ
• Turcsányi Sándor: Bohdalová térde Evald Schorm

• Gelencsér Gábor: A történelmi film vége Markéta Lazarová
MAGYAR FILM
• Székely Gabriella: Videópalack Beszélgetés Hanák Gáborral
• Sipos Júlia: Kié a csőd? Beszélgetés stúdióvezetőkkel

• Timár Péter: Katarzis vasalás közben Mondino, a klipkirály
KRITIKA
• Báron György: Másnap Goldberg-variációk
• Zoltai Dénes: Zeneórák haladóknak Minden reggel
• Almási Miklós: Hollywoodi kövületek A játékos
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Apám dicsősége; anyám kastélya
• Turcsányi Sándor: Egyedülálló nő megosztaná...
• Bíró Péter: Mint a tűz
• Székely Gabriella: Paris Trout
• Sneé Péter: Fiúk (Boys)
• Schubert Gusztáv: Medicine Man
• Argejó Éva: Jöttem, láttam, beköltöztem
• Tamás Amaryllis: Isten veled, király

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ha a férfi igazán szeret…

Sneé Péter

Mr. Csekkfüzet és Mrs. Intimbetét úszik a boldogságban. A férfi pilóta (jól fest rajta az egyenruha), felesége pedig tanárnő, hibátlanul gazdagok és gondtalanok tehát. Majd egy órán át, amikor Luis Mandoki rendező végre ráeszmél, hogy reklámfilmből két-három perc is elég. Legott konfliktus után néz, és aki keres, az talál: a hölgy iszik. Méghozzá magyar költőhöz méltó adagot, liternyi vodkát naponta. A lét elviselhetetlen könnyűségére skandináv lélekben vájkálás következik.

Hollywood és a Farö-sziget között azonban nincsen légijárat, és noha vigyorogni kell, mivel a könnyes feloldás kötelező, nem lehet átesni a gyötrelmeken fogpaszta-mosollyal. Mialatt szenvelgésből és önsajnálatból keverik gyomorforgató koktéljukat, melyet rituális gyónásokon szolgálnak fel a nyitott társadalom reklámemberei. Koltai Lajos operatőr egyetlen kockája ébreszt némi érdeklődést: csakugyan az Amnesty International matricája díszelegne az eszményi házaspár ajtaján San Franciscóban, vagyis hogyan kerül a csizma az asztalra?


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1994/10 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=756