KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Az első lovashadsereg

Gáti Péter

 

Szemjon Mihajlovics Bugyonnij már életében legendás alakja a főszereplője ennek a monumentális történelmi filmtablónak. Az az ember, aki a cári hadsereg tisztjéből lett a vörös lovasalakulatok megszervezője, az Első Lovashadsereg parancsnoka, és akinek óriási szerepe volt mind a fehérgárdisták, mind a lengyel intervenciós seregek felett aratott győzelemben. A nagylélegzetű történelmi filmalkotások hagyományos modorát és művészi eszközeit felhasználó mű a polgárháború éveiben játszódik, a Gyenyikin vezette, túlerőben levő fehérek elleni döntő ütközettel, és az azt megelőző nap krónikájával a középpontban. Lassú, méltóságteljes stílusban megkomponált körképet láthatunk Bugyonnij seregének egy napjáról, egy-egy epizódot, melyek segítségével a rendező megpróbálja megszüntetni a három lépés távolságot választott hősei és a mai néző között. Tanulságos ebből a szempontból Bugyonnij filmbeli alakját szemügyre venni. A rendező elképzelése szerint a parancsnok személyének jelentőségét nem legendakeltő tulajdonságainak kiemelésével, tehát például harci bátorsága illusztrálásával lehet hitelessé tenni, ezért elsősorban Bugyonnij szavaira, gesztusaira, rokonszenves emberi megnyilvánulásaira koncentrál a film. A mozaikokból álló életképek válnak hangsúlyossá, és a mellékszereplők volnának hivatottak életre kelteni a Történelmet. A figurák azonban – és ez alól Bugyonnij alakja sem kivétel – súlyos teherként viselik az utókortól a hősöknek kijáró áhítatos tiszteletet. A film szereplői hétköznapinak szánt megnyilvánulásaikban is sajnos megmaradnak hérosz-szobroknak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5681