KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Francia filmhét

N. N.

 

1982 december első felében francia filmnapokat tartottak Budapesten, az Institut Français és a MOKÉP közös szervezésében. A műsoron Robert Enrico három filmje, majd a tavalyi cannes-i fesztiválon bemutatott néhány kevésbé ismert alkotás szerepelt.

Az 1931-ben született Robert Enricót a magyar közönség tizenöt évvel ezelőtt ismerte meg A bagoly folyó című, számos filmnyelvi újdonsággal bővelkedő rövidfilmjével. Később nagy szakmai biztonsággal előállított kalandfilmekkel mutatkozott be, ezek közül vetítették az itthon már régebben játszott Kalandorok, A bosszú (Le vieux fusil), valamint a nálunk még nem ismert Titok című munkáját. Különösen a két utóbbi alkotás értékes: ezekben Enrico „állandó színészei”, Philippe Noiret, Marlène Jobert és Jean-Louis Trintignant segítségével a kalandfilm „lélektani”, nemcsak a bűnügyi „helyzetből”, de a jellemekből fakadó izgalmait mélyíti el.

„A francia film perspektívái” gyűjtőcím alatt Alain Jessua Paradicsom mindenkinek című szatíráját, valamint elsőfilmes, fiatal alkotók munkáit láthattuk. Bertrand Gauthier a Barangolásban (Ballada à blanc) „cselekménytelen”, festői, zenei hangulatú stílussal kísérletezik, Catherine Binet A grátzi Dolingen grófnő játékaiban többszörösen összefonódó cselekmény- és idősíkokkal.

Érdekes alkotás Mahmoud Zemmuri filmje is, Fogj tízezret, és tűnj el, mely két, Franciaországból hazatérő algériai fiatalember viszontagságairól számol be.

A „Perspektíva-sorozat” kiemelkedő darabja, igazi meglepetése Jean-Jacques Beineix bűnügyi filmje, a Díva volt. Sajátos és eredeti, a szürreálist barokk vízióval (és díszletekkel) vegyítő krimi ez, mely egyaránt tartalmaz finom iróniájú melodramatikus vonásokat és harsány horrorparódiát.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/02 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6686