KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete tyúk

Peredi Ágnes

 

Okos, tiszta, ártatlan kék gyerekszemmel láttatni a világot, hálás feladat. De némiképp kockázatos is, mert nehéz elkerülni a szentimentalizmus vádját. A fekete tyúk, a világ leghétköznapibb tyúkocskája, ebben a történetben egy mesebeli király álruhás minisztere, aki a mindentudás csodálatos magocskájával ajándékoz meg egy kisfiút. A kisfiú élhetne akár napjainkban is, de ő Katalin cárnő korában Szentpétervárott egy intézetben nevelkedik, méghozzá nem is annyira rideg környezetben, mint amit az intézetek világáról szóló filmekből megszokhattunk. Egy gyerek számára a világ megismerése azonban – felnőtt szemmel talán apró – csalódások, csodálkozások sorozata, amiből a mese adja a menekvést, és ha nincs anyácska és papácska, akkor egy fekete tyúkocska is csodákat tehet, akit lehet szeretni.

És mindettől lehet egy kicsit meghatódni – ha az ember felnőtt létére nem röstelli –, lehet elnézni a szépen megalkotott képsorokat, amelyek tudatosan váltogatják a valóságot jelző komor barna színeket az álmok világító fehérjével, gondosan ügyelve a korhű szobabelsők és öltözetek szinte festményszerű bemutatására.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6928