KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hófehér és Rózsapiros

Harmat György

A Grimm-mese nyomán készült filmben egy hercegi testvérpár (Michael és Andreas) száll szembe a gonosz hegyi szellemmel, aki megszállottan őrzi kincseit a tárna mélyén. Harcukban szerelmeik, Hófehér és Rózsapiros, segítik őket.

A fiatal főszereplők kedvesen jellegtelenek, mégis alkalmasak lennének arra, hogy érdeklődéssel figyeljük történetüket. Kényes dolog azonban a meséi hitelesség: létrehozására valószínűleg éppúgy nem megfelelő az a naturalista részletezés, amely e film sajátja, mint a teljesen elvont, élettelen stilizálás. Hiába a szép tájak szép fényképezése, a kellemes zene, az ügyes cselekményvezetés, ha az aprólékos ábrázolás nehézkességbe fullad. Ha a medvévé változott hercegről lerí, hogy medvebőrbe öltöztetett ember. Ha a küzdelem tétjét a hegyi szellemet alakító színész túlzó, „kulisszahasogató” játéka csökkenti.

Végül is végignézhető Hófehér és Rózsapiros históriája. Csak éppen a gyerekek átlagon felüli mesét érdemelnének végre, nem pedig éppen csak átlagosat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 42. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7493