KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
             
   1992/december
KRÓNIKA
• Zalán Vince: Rolf Richter

• Kovács András Bálint: Tarkovszkij szellemi útja Két világ között: a persona
• Eörsi István: Időm Gombrowicz-csal Naplórészletek
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Halálraítált viccek Jiddis filmek
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Kimondhatatlan, amint eltűnik vagy megmutatkozik Köz(bülső)játék

• Báron György: Az amatőrizmus diszkrét bája Negyedszázad független magyar filmjei
• Bakács Tibor Settenkedő: Jövőgyűjtés Intermediális Tanszék
CYBERVILÁG
• Schubert Gusztáv: A barbár jövő Ezredvégi fantázia
KRITIKA
• Koltai Ágnes: Helsinki az egész világ Bohémélet
• Schubert Gusztáv: Kis kombinátorok A nagy postarablás
LÁTTUK MÉG
• Glauziusz Tamás: Téli mese
• Báron György: Benzin, étel, szállás
• Koltai Ágnes: A navigátor
• Turcsányi Sándor: Micsoda csapat!
• Sneé Péter: Szűnj meg, Fred!
• Turcsányi Sándor: Fortress
• Sárközi Dezső: Bumeráng

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A bestia

Sneé Péter

Meddig mehet el egy irodalmi mű transzponálásában a filmfeldolgozás? Vajon Lev Tolsztoj Az ördög című elbeszélésének hőse mennyire érezheti otthon magát a tízes évek poroszok megszállta lengyel tájain?

Jerzy Domaradzki filmje erős sodrásával, kitűnő operatori munkájával sem tudja feledtetni az irodalmi műben rejlő eredeti konfliktus és az általa választott társadalmi-történelmi körülmények össze nem illő kettősségét. Az író megfogalmazta konfliktushoz: az érzéki rabsággá torzuló szerelmi viszony és az erkölcsi tisztaság utáni vágyódás összeütközéséhez csupán a rendezői önkény kapcsolhatja az első világháborút megelőző időszak feszült pillanatait, a sajátosan összetett, bonyolult lengyel helyzetet. Hiába sorakoznak az emberi szenvedés képei, ha az okok: a személyiség és a kor változásának egész folyamata homályban marad.

Kétségkívül erénye a filmnek a kelet-európai mértékkel mérve szokatlanul merész szerelem-ábrázolás, ám olyan kérdések, hogy miként lesz a szocialista könyveket is olvasó, racionális gondolkodású újító az önmaga által is lenézett „ösztönösség” rabja? mint csap át a század pozitivista szellemisége irracionális misztikába? – mind megválaszolatlanok maradnak.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 43. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7495