KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/január
KRÓNIKA
• Koltai Ágnes: Az olasz film ünnepe Premio Grolle D’Oro
GREENAWAY
• Lajta Gábor: Világszertár
ANGELOPULOSZ
• Fáber András: Odüsszeusz újra tengerre száll Beszélgetés Theo Angelopulosszal
MAGYAR FILM
• Sipos Júlia: Virágnyelvtan Beszélgetés Simó Sándorral és Szabó Istvánnal
AMERIKAI FÜGGETLENEK
• Forgách András: Halott tőzsdeügynök a múzeumban Az új ártatlanság az amerikai filmben
MARLENE DIETRICH
• Molnár Gál Péter: Moll Flanders szépunokája
FESZTIVÁL
• Kovács András Bálint: Vihar előtt Pordenone
KRITIKA
• Ardai Zoltán: Madridi szőke Tűsarok
• Koltai Ágnes: Törtszív úrfi Hollywoodi lidércnyomás (Barton Fink)
• Turcsányi Sándor: Álomszonáta Otthonom, Idaho
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: A fűnyíró ember
• Schubert Gusztáv: Krapatchouk
• Sneé Péter: Semmit a szemnek!
• Fáber András: Superman III.
• Barotányi Zoltán: Oroszlánszív
• Sárközi Dezső: Jól áll neki a halál
• Turcsányi Sándor: Dili-vízió
• Sneé Péter: Őrjítő vágy

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Amerikai gyilkosságok

Tamás Amaryllis

 

Ahol nincs belső függetlenség, erkölcsi meggyőződés, ott nem kérhető számon a jövő nemzedékével való azonosulás, az egymásért vállalt szolidaritás. Akit saját sorsa is csak annyiban érdekel, mint Amarillo város – kizárólag robbanófejek gyártásából élő – lakóit (dermedten figyelik az enyhülés híreit), attól nem várható el hazája vagy a világ sorsáért érzett aggódás. Akinek kikapcsolódást a félelemre alapozó „játékok” adnak („Ez önnel is megtörténhet”, „Gyilkosság élőben”, „Igazi bűncselekmény”-sorozatok), akit az „Amerika leginkább körözött embere” talk show hetenként bilincsel le, azt nemigen érdekli a bioszféra és a társadalom pusztulása.

Sheldan Renan dokumentumfilmjéből szakrális személyek ellen (Kennedy-fivérek, Martin Luther King, John Lennon) elkövetett politikai gyilkosságok és minden indok nélküli „köznapi” merényletek képei zúdulnak ránk. Ezeket már nem magyarázhatja a katolikus egyházi enciklopédia sem „a közjó érdekében végrehajtott emberölésnek”, s nem menthetnék Aquinói Szent Tamás vagy John Salisbury elméletei sem „etikusnak”.

Az önzetlenséget, az erőszaknélküliséget a lélek önmaga kell hogy megteremtse önmagából. Hogy ne ezek a képek őrződjenek meg XX. századi mandalaként, hogy a kozmikus léttől elszakadó őrületet elűzhesse a comeniusi intelem: Omnia sponte fluant, abdit violentina rebus. „Minden szabadon folyjék, távol legyen a dolgoktól az erőszak.”


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1989/03 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5339