KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Halálos tézis

Pápai Zsolt

Tesis – spanyol, 1995. Rendezte: Alejandro Amenábar. Szereplők: Ana Torrent, Fele Martinez, Eduardo Noriega. Forgalmazó: Gamma. 125 perc.

 

Nagy tehetségű rendezők esetében kiváltképpen érdekes lehet a pályakezdés szemlézése, még akkor is, ha a korai művek netán nem érnek fel a későbbiekig. Alejandro Amenábar még nincs negyvenéves, de öt nagyjátékfilmje közül minimum három remekmű (Nyisd ki a szemed!; Más világ; A belső tenger), debütáló munkája pedig apró problémáival együtt is kiváló.

A Halálos tézist huszonhárom évesen forgatta, uzsonnapénzből (forintba konvertálva szűk kétszázmillióból), de ez nem látszik meg rajta. A Peeping Tom és a Halál a hídon hagyományát követő, vértől sikamlós jelenetekben gazdag thriller a madridi egyetem médiaszakos hallgatói között játszódik. Ángela a mozgóképes erőszakról írja diplomamunkáját, és kutakodásai közben snuff-filmekre (valódi haláleseteket tartalmazó mozgóképekre) bukkan – vesztére, ugyanis a barbár alkotók a nyomába erednek, hogy soros opusuk főszereplőjévé tegyék őt.

A pálya nyitódarabja a rendező néhány fontos későbbi témáját exponálja, mindenekelőtt a mesterséges világteremtés, illetve valóság és fikció viszonyának kérdését, továbbá a manipuláció problematikáját. Ez a három téma ér össze a „megvágott snuff-film” csodálatos paradoxonjában (a manipulált snuff, ugyebár, maga az önellentmondás – mint erre az egyik szereplő kifejezetten felhívja a néző figyelmét).

Az elméleti kérdések taglalása nem akadályozza meg Amenábart abban, hogy egy minden ízében szórakoztató filmet készítsen. Egyúttal kifejezze a mozi iránti rajongását, ami abban artikulálódik, hogy valamennyi központi alak – más-más módon ugyan, de – a film médiumának megszállottja. Eltökélt filmkészítők (a gyilkosfigura és a snuff-filmek – mondjuk így – producere), mániákus fogyasztók (Ángela jobbkeze, az erőszakért és pornóért rajongó Chema), és elkötelezett elemzők (maga Ángela) népesítik be a történetet, illetve harcolnak egymással a kamerákkal preparált és filmplakátokkal dekorált sötét belsőkben. Amenábar a filmplakátokat a figurák karakterizálására használja, ezért is szerepelnek ennyire különböző műfajú és hangfekvésű darabok egymás mellett, az Otthonom, Idahótól kezdve a Klute-on és a Kannibál holokauszton át az Alienig.

A Halálos tézis korántsem hibátlan film: utolsó harmada nagyon elnyújtott, egyes megoldásai pedig dramaturgiailag problémásak (érthetetlen például, hogy miért az egyetemen őrzik szörnyűséges műveiket a filmkészítő mészárosok, hiszen itt avatatlan személyek is megtalálhatják azokat; de fura az is, hogy túlságosan könnyen szabadulnak ki a hősök a börtönkatakombából stb.). Mindazonáltal Amenábar már ebben a filmjében megragadóan mesél, atmoszférateremtésből, karaktervezetésből pedig szinte tökéleteset nyújt – így munkája méltó nyitánya pályájának.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2010/08 60-60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10254