KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Kegyes hazugság

Kránicz Bence


The Good Lie – amerikai, 2014. Rendezte: Philippe Falardeau. Szereplők: Arnold Oceng, Reese Witherspoon, Emmanuel Jal. Forgalmazó: Pro Video. 110 perc.

 

 

Ritkán sül el jól, ha a hollywoodi producerek a társadalmi problémák iránt érzékeny, felelősségteljes amerikai nagybácsik szerepében tetszelegnek, nyilvánosságot biztosítva elnyomott népcsoportoknak vagy a mindennapi túlélésért küzdő megnyomorítottaknak. Az eredmény ilyenkor általában giccses hatásvadászat, mert a bonyolult és nehezen feltérképezhető valós viszonyok bemutatása helyett a stúdiók szempontjából kézenfekvő és egyszerűbb könnyes melodrámába fordítani a történetet.

A szudáni polgárháborúban elárvult és menekülni kényszerülő, nuer és dinka származású emberekről szóló Kegyes hazugság is jobbára a bevett sablonok alapján készült. Azonban érezhető, hogy a kanadai rendező, Philippe Falardeau (Lazhar tanár úr) folyamatosan próbált egyensúlyozni a készen kapott dramaturgiai fordulópontok – az otthoniaktól vett fájdalmas búcsú, az Újvilágba érkező hősök első, olykor komikus megpróbáltatásai, a gyökértelenség és a honvágy szorongató élményével való szembesülés – és a keresetlen, nyersebb és őszintébb pillanatok bemutatása között. A filmet hitelesíti, hogy a főszerepekben valóban a szudáni Elveszett Fiúk nemzedékéhez tartozó, fiatalon Amerikába érkezett afrikaiakat láthatunk, köztük több egykori gyerekkatonát – ennek az információnak a birtokában hirtelen súlya és tartalma lesz minden, egyébként szokványosnak ható mondatnak a megváltásról, újrakezdésről és a múlt elengedéséről. A nehéz sorsukat arcukon, testükön hordozó főhősök mellett óhatatlanul idegennek és feleslegesnek tűnik Reese Witherspoon sztárjelenléte, ám a színésznő és a forgatókönyv javára írható, hogy a menekültek beilleszkedését segítő kansasi szociális munkás karaktere dicséretesen a háttérben marad, a kezdeti távolságtartásból együttérzésbe forduló, teljesen közhelyes érzelmi út ábrázolása pedig nem okoz gondot Witherspoon számára.

A film égetően aktuális témája ellenére szinte láthatatlan maradt, és hamar megbukott az amerikai mozipénztáraknál. Fájlalhatjuk, hogy Magyarországon csak dvd-n jelenik meg, mert a bevándorlás, a menekültek problémájának bemutatása miatt nagyobb figyelmet érdemelne, annak ellenére, hogy újfajta megközelítésnek vagy eredeti látásmódnak nyomát sem lelni benne. Az alkotók visszafogottsága és valódi segítő szándékuk miatt ugyanakkor mégsem érdemes bosszankodni a felületes jeleneteken vagy klisés megoldásokon – a nemes cél mellett ezek valóban kegyes hazugságoknak tetszenek.

Extrák: Semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2015/09 62-62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=12397