KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Holdfényszelence

Ardai Zoltán

 

A Holdfényszelence hősét rég ismerjük már. Ha nem is a tengerentúlról, a közvetlen szomszédságból. Ők, akik egyszer rúgtak ki a hámból, Jaromír üzemmérnök, Vasile sóhivatalnok, Fedor szófiai nyelvész docens és a többiek, a hetvenes-nyolcvanas években nagy kedvezményezettek voltak a Moképnél. A keresleti oldal azonban megmakacsolta magát. A bolgár zsánerek merev nemlátogatása jóvátehetetlen eróziós jelenségekhez vezetett mára. Az Örökmozgó sehogy sem hajlandó visszatekinteni az egykori Mokép-kínálat emésztetlenül maradt vastagjára, a videó-forgalmazás méginkább kiveti magából ezt a filmtömeget, miközben utcáinkon, tereinken a pozitív minták gyilkos hiánya tombol. A valahai docens, amint elsodródott Dobrudzsáig (cigánylányokkal társalkodott, autóstoposokkal pingpongozott, majd megkóstolta az öreg halászember vacsoráját), kilengésével is példát mutatott. Úgy zsákmányolt élményeket, hogy kalandjainak nem kellett grandguignolba torkollniuk. Kilazult, bezsongott a jó Fedor, adódtak meredek pillanatok, de lám, végül is csupa kedvesség történt, sima utat hagyva a családhoz való fitt visszatérésre.

Fedor, Gheorghiu, Ivica, Tomek, Staniek ködbeveszett zászlaja most amerikai kezekbe akadt és újra leng. Erre talán már odanéz a magyar: DiCillo, Turturro, Rockwell szálltak síkra, közösen. Pedáns életvitelű, munka- és családszerető kansasi villamosmérnök kizökken, nekiered erdőnek-mezőnek, paradicsomföldnek, sziklatónak. Szomorkásán csókolózik egy állásvesztett telefonszex-kisasszonnyal. Balkánias felhangok... de mindvégig a legjobb country szól.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1998/02 56. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=3612