KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Ragadozó Los Angelesben

Zsenits Györgyi

 

Az előző Predator hazai felbukkanása óta éppen egy esztendő telt el, s most itt a második film, amelytől megint csak nem leszünk okosabbak. A Ragadozó ezúttal Los Angelesben üti fel busa, túlvilági fejét, és ismét a legszörnyűségesebb mészárlásokkal riogat bennünket, őshüllőből, emberi koponya lágyabb részeiből és ki tudja, az állatvilág mely mutáns egyedeiből „komponálta” meg irtóztató szüleményét a filmíró s a rendező. A teremtmény nemcsak ronda, de felettébb vérengző természetű is, habár őrjöngésében van bizonyos rendszer. Mintha allergiás lenne a fegyvert viselő emberi egyedekre. Nem lehet ugyanis véletlen, hogy ismét olyan szituációban tűnik fel, ahol emberek lődöznek egymásra. Mert Los Angelesben ez idő tájt elszabadul a pokol. Gengszterbandák irtják egymást, a rendőrség meg e maffiákkal igyekszik leszámolni. Egyszóval teljes a káosz, hullanak az emberek, s ekkor jön a titokzatos szörnyeteg, hogy „igazságot” tegyen. Gyilkol, banditákat és zsarukat egyaránt, válogatás nélkül akaszt és darabol fel minden útjába eső Homo Sapienst, vériszapos tetthelyein pedig néha rituális tárgyakat felejt ott, hogy később még kegyetlenebb pusztítással térjen vissza értük. Egyetlen rendőrt hagy meg mutatóba, nyilván azért, hogy legyen, aki becsületes párviadalban őt magát is ízekre szaggatja. Heppiend mégsincs, a néző kénytelen lesz jövőre is beülni a folytatásra, merthogy a rendező természetesen előrelátóan nyitva hagyja a sztorit. A széria-dramaturgia ismeretében annyi máris sejthető; a következő folytatásban egy egész csordára való ocsmány űrlénnyel kell majd megküzdenie a reménybeli főhősnek.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62-63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4186