KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A filmmúzeumok bemutatói

Tea Mussolinivel

Nevelős Zoltán

 

Mint a nagy rendezők általában, Zeffirelli is elkészítette a maga Amarcord-ját, filmmé kerekített visszaemlékezéseit kamaszkoráról. A főhős Luca, egy szövetkereskedő törvénytelen gyermeke, akit édesanyja halála után a Firenzében élő angol hölgyek közössége vesz pártfogásába, akiket a helybeliek csak Scorpioninak neveznek csípős természetük miatt. A személyes történet hátterében a történelem drámája zajlik a fasizmus térnyerésétől a háború évein keresztül Olaszország felszabadításáig.

A központi hőst tökéletes meggyőzőerővel játssza két eddig ismeretlen fiú, 7 és 17 éves korában Charlie Lucas, illetve Baird Wallace, mellettük azonban olyan színészi hatalmasságok alakítják a hölgyek koszorúját, mint Joan Plowright, Judi Dench és Maggie Smith, valamint Cher és Lily Tomlin, hogy a film már nemcsak egy fiú fejlődéstörténete, de a firenzei művészetpártoló társaság ensemble-darabja is egyben. A filmnek egyenrangú szereplője Firenze és környéke, Zeffirelli szülőföldje is, amely úgy jelenik meg, ahogyan a harmincas években még őrizte a technikai civilizációtól meg nem rontott reneszánsz szépségét.

A filmművészetben kevés feldolgozottabb történelmi helyzet van a második világháborúnál – egyenruhás rémuralom, titkos szervezkedés, végül a szövetségesek diadalmas bevonulása –, mégis, ha ezt a közhelyet el tudjuk fogadni mint a történet elhagyhatatlan adottságát, és jól tudjuk érezni magunkat egy letűnt korszak furcsa figuráinak körében, a Tea Mussolinivel megér egy estet. Tisztább és őszintébb, mint Zeffirelli korábbi nagysikerű, de olykor vitatott, kosztümös drámái, a látvány kidolgozása viszont éppolyan aprólékos műgondról tanúskodik.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1999/09 57-58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4577