KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

César Budapesten

N. N.

Budapesten a Fő utcában megnyílt az új Francia Intézet. A César-díjas francia filmek fesztiválján egy tucat, eddig Magyarországon nem vetített alkotást mutattak be: Louis Malle: Milou májusban, Maurice Pialat: Van Gogh, Claude Chabrol: Madame Bovary, Miloš Forman: Valmont, Alain Corneau: Indiai álom, A világ minden reggele, Bertrand Tavernier: Az élet és semmi más, Gerard Jugnot: Rendkívüli korszak, Bruno Nuyten: Camille Claudel, Christian Vincent: A diszkrét lány, Laurent Haynemann: Az öreg hölgy, aki tengerben mászkált, Yves Robert: Apám dicsősége, Anyám kastélya, J-P. Jeunet – M. Caro: Delicatessen, Jaco van Dormael: Totò, a hős, Leos Carax: A Pont Neuf szerelmesei (ez utóbbi minden idők legdrágább francia filmje).

A változatos program rendkívüli filmeseménnyel kezdődött: levetítették a Mahabharátát, Peter Brook ötórás filmjét. Az indiai eposzt Jean-Claude Carrière írta színpadra. 1985-ben Avignonban mutatták be, majd az előadás alapján született a film. A bemutatóra megérkezett Peter Brook és Jean-Claude Carrière is.

A Filmvilág következő számában Buñuel, Godard, Wajda, Osima, Forman, Ferreri forgatókönyvírója, Carrière beszél a rendezőkről és a közös munkáról, arról például, hogyan született A burzsoázia diszkrét bája vagy a Mentse aki tudja (az életét) egy-egy jelenete, meg arról, mit jelent Síva négy karja a Mahabharátában.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1992/07 03. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=503