KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Krónika

Ado Kyrou halálára

N. N.

 

A hatvanas évek egyik legérdekesebb, legszenvedélyesebb, dühöngő-lelkesedő filmkritikusa volt. Az akkori Positif köréhez tartozott. Az utókor csodálkozhat, miért támadta a lap és Kyrou oly pezsdítő haraggal a nouvelle vague és Godard filmjeit. A Cahiers-Positif szembenállás viszont jótékonyan tette feszültté, izgatottá az akkori film-éveket. Ado Kyrou nevét – bár filmet is rendezett – egyetlen könyv fogja megőrizni, a Le Surréalisme au cinéma, amely nemcsak becses filmtörténeti érték és alapvető forrásmunka, hanem szenvedély fűtötte szürrealista írás is, Breton és Buñuel szellemében. Halála hetében jelent meg a könyv új kiadása Párizsban.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/01 64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5945