KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Filmkritika-pályázatunk eredménye

A szerkesztőség

 

Decemberben meghirdetett pályázatunk örvendetesen nagy érdeklődést keltett. 166 pályázó küldte be írásait – többen közülük hármat-négyet is –, így csaknem 350 pályamunka várt elbírálásra. Talán nem kell különösebben hangsúlyoznunk – főleg a pályázóknak nem –, hogy harminc sorban véleményt mondani egy filmről nem könnyebb, mint három (vagy tizenhárom) gépelt oldalon.

A beérkezett kritikák nagyobbik felének „átlagszínvonala” nemcsak elérte, talán meg is haladta a jó (jó közepes) mércét. Ezek mindegyike megpróbálta vagy egyetlen gondolati mag köré felépíteni az írást, vagy a film értékeinek felidézésével visszaidézni a látottakat. Sok érdekes kritika tulajdonképpen csak ürügynek tekintette a bírált filmet valamely általánosabb, közérdekűnek szánt gondolat kifejtéséhez vagy megpendítéséhez. A legjobbak – mintegy húsz-huszonöt pályázó – több-kevesebb sikerrel tudták szűkre szabott keretek között egyeztetni a konkrét film, bírálatát a tágabb, „kitekintő” jellegű gondolatokkal. A filmnyelvi jellegzetességek elemzésére

– talán érthetően, mégis hiányzóan – kevés kísérlet történt, s ezek is gyakran arányt tévesztettek, sok divatjelenségben igazi újat véltek felfedezni. Gyakran a napisajtóból, a filmkritikákból kölcsönzött sablonos, semmitmondó fordulatok erőtlenítették el a bírálatot. A kritikák nyelvi, stilisztikai színvonala elmaradt a gondolati igény mögött. Azokat az írásokat éreztük sikerültebbnek, melyeknek szerzői kevésbé követték a jól (valójában rosszul) bevált sablonokat, viszont mentesek tudtak maradni mindenféle keresett (gyakran idegen szavakkal zsúfolt, tudóskodó) fogalmazásmódtól. Azokat, melyekben tisztán, erőteljesen végigvitt eredeti gondolat és látásmód érződött.

A jó átlagszínvonalból is kiemelkedő húsz-huszonöt pályázó (pályamunka) sorrendjét viszont rendkívül nehéz volt eldönteni. Nehéz azért, mert ezek közt kiugró, egyértelműen kimagasló írás nincs, sokadszori olvasatukkor is csak azt lehetett megállapítani, hogy mind értékes, mind méltó a figyelemre, s köztük csupán hajszálnyi értékkülönbségek fedezhetők fel.

Mindezeket figyelembe véve az eredeti pályázati kiírást a szerkesztőség tagjaiból alakult zsűri (Létay Vera, Bikácsy Gergely, Zalán Vince, Zsugán István) úgy módosította, hogy az első díjon kívül két második és három harmadik díjat ad ki, s egy tucatnyi sikeres, értékes pályamű szerzőjét – akik, ismételjük, hajszálnyival maradtak le – dicséretben részesíti.

 

I. díjat nyert: Kövesdi Rózsa (Budapest)

II. díj: Zoltán Katalin (1126 Bp.)

Zsilka László (1066 Bp.)

III. díj: Deli Bálint Attila (Leányfalu)

Gáti Péter (1075 Bp.)

Lajta Gábor (1132 Bp.)

 

Értékes pályaműveikért dicséretben részesülnek: Dettre Erzsébet, Durst György, Domonkos László, Domokos Katalin, E. Peredi Ágnes, Farkas András, Hollós László, Jakubovits Anna, Mayer Tamás, Radnai József, Simándy Júlia, Soós Péter, Szana György, Tibor Eleonóra, Török Sarolta, Varga András, Varga Rudolf.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/04 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7508