KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/február
POSTA
• Peternák Miklós: Hibaigazítás
MAGYAR MŰHELY
• Kovács András Bálint: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Balassa Péter: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jancsó Miklós: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Kósa Ferenc: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Herskó János: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Jankovics Marcell: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Schubert Gusztáv: Mi a magyar (film) most? Nemzeti filmművészet
• Lengyel László: A megőrzés láza Kordokumentum
SPIKE LEE
• Békés Pál: Én fekete vagyok, te meg fehér A Malcolm X amerikai premierjéről

• Földényi F. László: Felhőtlen álmok nyomasztó világa Német ideológiák
• Szilágyi Ákos: Privátsztálin Joszif Visszarionovics Tarzan
FESZTIVÁL
• Báron György: Don Quijote nekiront a vetítővászonnak Szaloniki
• Létay Vera: A szó Izsák szava Genf
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Rossz nyelvek Meztelen ebéd
• Dániel Ferenc: A Ford T-modell Egerek és emberek
• Báron György: A befáslizás művelete Erózió
LÁTTUK MÉG
• Turcsányi Sándor: Nincs bocsánat
• Fáber András: 1492
• Barotányi Zoltán: Komputer-kémek
• Barotányi Zoltán: Dől a le!
• Turcsányi Sándor: Egy becsületbeli ügy
• Sneé Péter: Puszta acél
• Tamás Amaryllis: Tini krimi

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Könyv

Évről évre, hónapról hónapra

Csala Károly

 

Fantasztikus mennyiségű érdekes adat 530 oldalon. Hétköznapi dolgok, s ha akad is köztük szenzáció, az sem maga a közölt tény többnyire, hanem a mögötte rejlő esemény, mű, műsor. Akkor hát mitől érdekesek ezek az adatok? Attól, amitől minden történelemmé vált adat – ha sorba-rendbe szedik. Ezt megtette, sziszifuszinak ható munkával, Lévai Béla. Az ő műve a Tömegkommunikációs Kutatóközpont „Membrán könyvek” sorozatának negyedik darabja: A rádió és a televízió krónikája, 1945–1978.

Persze, nem olvasmány ez – miként bevezetőjében a szerző is megjegyzi –, hanem kézikönyv. „Böngészésre, bogarászásra, emlékezetfrissítésre” ajánlja. A könyv beosztása egyszerű: évről évre, hónapról hónapra megtalálható benne egy-két mondatnyi terjedelemben (s csak módjával hosszabb idézetek formájában – ha valóban fontos okmányok szövegére kerít sort) minden említésre méltó. Már természetesen csak az, amit a válogató annak talált. Bizonyára nem mentes ez a krónika némi szubjektivitástól. (Hiszen a szerző maga is a rádiónál dolgozta végig ezt a tárgyalt csaknem három évtizedet.) De annyi baj legyen – ez vele jár.

Műsorok, események, személyi krónika, szervezeti változások, műszaki fejlődés adatai – mindez föllelhető ebben a könyvben. A rádióra vonatkozólag 1945 nyomorúságos és lelkesítő napjaitól kezdve. A televízióra vonatkozólag pedig 1951 januárjától, amikor: „Először kerülnek szóba a televízióadások. Katona Antal posta-vezérigazgató bejelenti...”

Bejelentéssel kezdődött, szenzáció-szerűséggel folytatódott, majd félelemmel (hogy ez a bútordarab passzív „befogadókat” nevel csupán, a karosszékhez szögezi az embereket), majd lassú megszokással. Aztán a változások várásával (lásd beharangozott „videokorszak”). Itt tartunk ma. De ezt már nem Lévai Béla krónikája mondja. Csak arról jut eszembe.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/10 63. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7711