KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Trespass

Barotányi Zoltán

Lángok üldözői, titkok hordozói – tűzoltók! Ki az, kinek nem dobban hatalmasat a szíve, ha meghallja a szirénák pokoli lármáját, s látja mint erőlködnek ezek a divatos-sisakos, bátor fickók, hogy mentsék, ami még a veres lángokból kimenthető. Eme képzetünk valószínűleg a nagy tévedések, misztifikációk („hamistudat”„létfelejtés”, miegyéb) körébe tartozik. Ím, érkezett egy bátor és felvilágosult ember, bizonyos Walter Hill, ki filmjével végre felnyitotta a Tudatlanság Setétjében Tévelygők kancsal szemeit. Műve lerántja a leplet némely tűzoltók bűnös üzelmeiről: a két protagonista selyma – valószínűleg az „inkább kárba vesszen, mint pocsékba” lelkesítő és feloldozó jelszavára hagyatkozván – még a lángok között sem átall zabrálni. A vidéki atyafiak – ah, rút romlás! – elszemtelenednek, skines vágytól űzetve a nagyvárosba tévednek, ami – minimum! – tragikai vétség. Legott feláll a két sportszerűtlen csapat: Parazita Ügyeskedők (tűzoltóink, plusz öreg, fekete csöves, mínusz túsz) illetve az Ügyeskedő Paraziták (helyi fekete gang: Ice T., Ice Cube, de a többi fickó is nagyon „cool”) – s mintanézőnkön mind inkább elhatalmasodik az érzés: a szereplők között feles számban képviseltetik magukat a gyengeelméjűek. Az apokaliptikus végjáték során a rossz csávók, akár a vásári bábjátékban, egymást mészárolják halomra – a hülyék ráfizetnek, pedig ők nem is vettek belépőt. Hát csak figyeljünk feleim, bámuljunk – elvégre moziban vagyunk! – s legott feltárul előttünk a létezés végső titka: az értelem ortopédiája.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1993/04 56-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1245