KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Szerelem pasztellben

Vida János

 

Konfliktusok egész sora rejtőzik ebben a – képileg igen szép – filmben, csakhogy egyik sem bontakozik ki. Tulajdonképpen nem vígjátékot látunk, hanem érzelmes történetet arról, hogyan talál egymásra egy – a spanyol polgárháborúban harcolt – lengyel fiatalember, Marek, és egy cseh származású, de többnyire külföldön élő zsidó leány, Ida, a csehszlovákiai német megszállás idején. Hogyan bontakozik ki szerelmük, hogyan szakítják el őket egymástól, és milyen különös körülmények között találkoznak ismét a háború után. Mégis van a filmnek egy megindokolatlanul maradó vígjátéki felhangja. Nem a vidám, humoros jelenetek miatt – hiszen ezek csak még erőteljesebben érzékeltethetnék a bekövetkező dráma súlyosságát –, hanem azért, mert a főhősök egy komédia szereplőihez illő könnyedséggel viselik el a rájuk zúduló csapásokat, üldözöttségük emlékét úgy hordozzák csak magukkal, mint egy díszzsebkendőt. Az utolsó képkockáig is hiába várjuk Ida mindvégig talányos viselkedésének a magyarázatát. Maréknek pedig – aki semmilyen áldozattól sem riadt vissza, hogy szerelmével maradhasson, illetve viszontláthassa – meglepően kevéssé háborog a lelke, midőn megtudja, hogy a kényszerű elválásuk előtti éjszakán tőle fogant kisfiú az ő számára immár idegen családban él. Az alkotók nyilván ízléstelennek találták volna, ha tényleg tréfára veszik a háború okozta sebeket, s ebben igazuk van. Arra azonban nem futotta erejükből, hogy ne említsék, hanem ábrázolják is a fájdalmat.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1985/11 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5983