KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/március
POSTA
• Bakos Gergely: Tisztelt Szerkesztőség! De trinitatum
MAGYAR MŰHELY
• Váradi Júlia: Magyar útifilm Beszélgetés Bereményi Gézával

• Bikácsy Gergely: A mérőón Álom a fényről
• Lajta Gábor: A festő és a fa
• Bóna László: Az égi ügynök Twin Peaks-misztérium
• György Péter: Lynch-hangulat Tűz, jöjj velem!
• Kömlődi Ferenc: Indusztriális mozi Radirfej
• Gelencsér Gábor: Kafka macskája Pavel Juráček
• Molnár Gál Péter: A demokratizált tragika Griffith és Karády
• Kozma György: Éljük az életünket Udo Kier
MÉDIA
• Almási Miklós: A kultúra alapzaja: a spot Videóklip–reklám
ANIMÁCIÓ
• Szemadám György: Tiszta képek Kecskeméti animáció
• Antal István: Tíz deka halhatatlanság Várnai Györgyről
FESZTIVÁL
• Székely Gabriella: Bolondok, előre! Mannheim
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: Wilheim Meister nem küld képeslapot Lakatlan ember
• Hirsch Tibor: Atya, Fiú, Mozgókép A világ végéig
• Ardai Zoltán: Mulat a közép Férjek és feleségek
LÁTTUK MÉG
• Schubert Gusztáv: Sose halunk meg
• Székely Gabriella: Szerelem
• Turcsányi Sándor: Drakula
• Sneé Péter: Félelembe zárva
• Fáber András: Fracasse kapitány
• Hegyi Gyula: Szerelmi bűntények
• Koltai Ágnes: London megöl engem
• Sárközi Dezső: Lorenzo olaja

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Egy igaz ügy

Tamás Amaryllis

Elia Kazan feldolgozta már a Bumerángban a hatalomnak és az erőszaknak e rémdrámáját. Az alaptörténet szerint egy, a halálbüntetést ellenző harvardi jogászprofesszor (Sean Connery) – mint Henoch, az első próféta, aki a Teremtőnek kézbesítette a bukott angyalok kérvényét – egy nyolc esztendeje börtönbe zárt, feltételezett gyermekgyilkost kívánna a villamosszéktől megmenteni. Úgy perel a talán okkal elítélt férfi életéért, ahogy bibliai elődje is tette volna – gyűlölet nélkül. A zavar, az őrület, a félelem roppant trágyagödrében, a börtönvilágban dúsan termő kényszerképzetek mocsarában nincs helye morálprédikációnak. A védőügyvéd tisztában van azzal, a Gonosz nem térhet meg. Feladata annyi, hogy kiderítse, vajon a rab, vagy szadista fogvatartói a valódi hóhérlók. A gyávaság, a kegyetlenség képei uralják a vásznat. Az ember legvisszataszítóbb, hüllő-lényege testesül meg mindkét oldalon, ítélkezők és elítéltek gyilkos párharcában. Az efféle önbíráskodáson alapuló pankrációnak a sportszerűséghez semmi köze sincs. Az igaz ügyhöz se sok – Kazan Bumerángja találóbb cím volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=893