KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/április
KRÓNIKA
• Peternák Miklós: Magánvíziók Japán videóantológia
• N. N.: Mediawave ’93 Győr
• N. N.: A Filmvilág-klubban
• N. N.: Kedves Olvasóink!
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Éj anyánk Filmszemle után
• Turcsányi Sándor: A vörös, a fekete meg a kék A fiatal magyar film
• Sipos Júlia: Egymásra nézve Nemzedéki beszélgetések
• Báron György: Tükröm, tükröm... Dokumentumfilm
• Dárdai Zsuzsa: Az ózdi dosszié Beszélgetés Almási Tamással
KRITIKA
• György Péter: A szemüveg komédiája Anna filmje
• Hirsch Tibor: A mosodás Minarik Csodaországban Hoppá
• Bakács Tibor Settenkedő: A hely szelleme Blue Box
• Gelencsér Gábor: Ideiglenes vadászmezők Indián tél

• Trosin Alekszandr: Oroszországból, Szerelemmel avagy Isten hozta a véres vurstliban Moszkvai moziban
• Földényi F. László: Angol melankólia Terence Davies
• Kozma György: A légy és a mézespohár Greenaway kisfilmjei
KRITIKA
• Takács Ferenc: Az élősdiség dicsérete Orlando
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Dallas-univerzum A történetmondás mágiája
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Egy asszony illata
• Turcsányi Sándor: Az utolsó mohikán
• Barotányi Zoltán: Trespass
• Turcsányi Sándor: Öböl-akció
• Sneé Péter: Mondvacsinált hős
• Tamás Amaryllis: Több, mint testőr
• Sneé Péter: Ruby
• Sárközi Dezső: Úszó erőd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Kismaszat és a gézegúzok

Gáti Péter

 

Kitartó konoksággal ragaszkodik Markos Miklós rendező az irodalmi alapanyagú ifjúsági film műfajához. 1982-ben Asperján György regényéből készítette a Rohanj velem című munkáját, most, négy évvel később pedig Rónaszegi Miklós írását, a Gézengúzokat filmesítette meg. A vidám, szórakoztató vígjátéknak szánt Kismaszat és a gézengúzok hasonlít a műfaj darabjainak többségéhez. Nem véletlenül, hiszen Markos alkotására is az a furcsa szemléletmód nyomja rá a bélyegét, mely a gyerekeket csak apró felnőtteknek tudja elképzelni, és egész világukat ebből a torzító optikájú nézőpontból ábrázolja. Ezeknek a bölcs, koravén kiskamaszoknak nincs egyetlen olyan mozdulatuk vagy szavuk, melynek hitelességében ne kételkedhetnénk. Markos Miklós filmje köztünk élő tizenévesekről szól, kalandjaik látszólag bármelyik kortársukkal megeshetnének. Valójában azonban a filmben megrajzolt figurák – legyenek felnőttek vagy gyerekek – csak csodákban gazdag mesék irigyelt hősei lehetnének. A történetben szereplő Kismaszat egy hazánkban turistáskodó svéd házaspár egy év körüli szöszke gyereke, akit a szülők elveszítenek. Mindketten a másiknál hiszik a csöppséget és vidáman ismerkednek Budapesttel. A vígjátékok elengedhetetlen kellékei, a félreértések, a késleltetett vagy egy hajszálon múló találkozások. Ebben a filmben azonban minden erre az egyetlen komédiatartozékra épül. A csecsemő szüleit kereső három jóbarát – a Gézengúzok – és a segítségükre siető taxisofőr igyekezetének és az egész történetnek a mozgatórugója ez a labilis dramaturgiai mechanizmus. Nem csoda, hogy a gyakori használattól felmondja a szolgálatot. Az egymáshoz a megszólalásig hasonlító üldözési jelenetek egy csikorogva, ímmel-ámmal működő szerkezetet takarnak. Illés János kamerája – a Magyar Televízió anyagi lehetőségeit híven tükrözve – sokkal inkább a képernyő, mint a filmvászon sajátosságaihoz alkalmazkodott az események fényképezésénél.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/06 51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5797