KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/április
KRÓNIKA
• Peternák Miklós: Magánvíziók Japán videóantológia
• N. N.: Mediawave ’93 Győr
• N. N.: A Filmvilág-klubban
• N. N.: Kedves Olvasóink!
FILMSZEMLE
• Schubert Gusztáv: Éj anyánk Filmszemle után
• Turcsányi Sándor: A vörös, a fekete meg a kék A fiatal magyar film
• Sipos Júlia: Egymásra nézve Nemzedéki beszélgetések
• Báron György: Tükröm, tükröm... Dokumentumfilm
• Dárdai Zsuzsa: Az ózdi dosszié Beszélgetés Almási Tamással
KRITIKA
• György Péter: A szemüveg komédiája Anna filmje
• Hirsch Tibor: A mosodás Minarik Csodaországban Hoppá
• Bakács Tibor Settenkedő: A hely szelleme Blue Box
• Gelencsér Gábor: Ideiglenes vadászmezők Indián tél

• Trosin Alekszandr: Oroszországból, Szerelemmel avagy Isten hozta a véres vurstliban Moszkvai moziban
• Földényi F. László: Angol melankólia Terence Davies
• Kozma György: A légy és a mézespohár Greenaway kisfilmjei
KRITIKA
• Takács Ferenc: Az élősdiség dicsérete Orlando
TELEVÍZÓ
• Bóna László: Dallas-univerzum A történetmondás mágiája
LÁTTUK MÉG
• Báron György: Egy asszony illata
• Turcsányi Sándor: Az utolsó mohikán
• Barotányi Zoltán: Trespass
• Turcsányi Sándor: Öböl-akció
• Sneé Péter: Mondvacsinált hős
• Tamás Amaryllis: Több, mint testőr
• Sneé Péter: Ruby
• Sárközi Dezső: Úszó erőd

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Johohoho

Ardai Zoltán

 

Célzatosan érzelmes mű ez egy törött karú kisfiú és egy ki tudja meddig ágyhoz kötött férfi kórházi barátságáról. Ez a barátság a közös fantáziálgatás jegyében szerveződik, olyan lelki tartáshoz segítve kettejüket, amely által dacolhatnak a kórtermi élet – és a beszüremlő kinti mindennapok – sivárságával. Két betegtársuk különösen undoknak mutatkozik; egyikük korlátolt módon kedélyes, nagydarab harlekin, a másik esetlen, szervilis és gyáva vénember. A történet inkább a felnőttekhez szól, mint a gyerekekhez (akiknél azért láthatóan pályázik némi sikerre). Inkább a nagyokat inti arra, milyen könnyű és hétköznapi, szinte észrevétlen dolog bizonyos fajta rémpofákká válniuk, ha feledik, hogy a meséknek milyen nagy fontossága van az emberi életben. Ez a filmes tanóra hellyel-közzel még szellemes is; egy szabadon kezelt kalózhistória elevenedik meg betéttörténetként a szemünk előtt, játékosan fejreállítgatva, mégis őrizve a kalandromantika étoszát. A rendező azonban annyira fellelkesül igazától, hogy idővel elveti a sulykot. Például egy szeretetroham alkalmával a mesélgető férfi és a kisgyerek kis híja, hogy nem forrnak össze heves csókban. S a befejező extatikus premier planról is elmondható: ehhez nem elég teherbíró a nevelő jellegű sztori, illetve a benne rejlő, szerény igényű gondolati szerkezet. Így hát ez a kicsit merész film kicsit nevetséges is.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/07 45. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6838