KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/május
KRÓNIKA
• Molnár Gál Péter: Lillian Gish
MAGYAR FILM
• Báron György: Auschwitz működik Beszélgetés Jeles Andrással
• Balassa Péter: Jeles napok Egy kiállítás lapjai
• Gelencsér Gábor: Kép nélküli film Jeles András
• Forgách András: A megszólalás előtt Jeles András
• Kovács András Bálint: J. A. három mondata Jeles András

• Székely Gabriella: Semmi sem végződik jól Beszélgetés Otar Joszelianival
• Hirsch Tibor: Lőj a gyertyatartóra!
• Turcsányi Sándor: Egy crô-magnoni Párizsban Leos Carax filmjeiről
FESZTIVÁL
• Reményi József Tamás: Hol vannak a tulipánok? Berlin
KÖNYV
• Ardai Zoltán: A sehonnaiak Őrségváltás
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Oh, Boy!* A Michael Jackson-mítosz
• Kozma György: Yoko Ono tüzet kér Videó-performence-ek a Galéria 56-ban
• Antal István: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
• Huhtamo Erkki: Érintsd meg a képernyőt Az interaktivitásról
LÁTTUK MÉG
• Ardai Zoltán: Veszett Kutya és Glória
• Sneé Péter: Játékszerek
• Hegyi Gyula: Fehér sivatag
• Turcsányi Sándor: Abszolút kezdők
• Turcsányi Sándor: Kampókéz
• Barotányi Zoltán: Kőbunkó
• Tamás Amaryllis: Egy meg egy az három

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mindenütt nő

Hungler Tímea

 

Filmünk igazi rózsaszín tündérmeseként indul. A hősnő (Reese Witherspoon) sikeres divattervező. Igen jó napja van, élete első divatbemutatója osztatlan szakmai sikert arat, még kedvese is megkéri a kezét, aki természetesen a New York-i polgármesternő egy szem fiacskája (a királyfi mára már kicsit atavisztikus jelenség), és a családi elvárásokhoz igazodva, hosszú távon tervez: az Egyesült Államok elnöke szeretne lenni.

A leendő first lady múltja azonban kissé homályos. Tudvalevőleg a déli állam, Alabama egyik gazdag családjának sarja, de az anyósjelölt, ismerve a mondást – messziről jött leány, azt mond, amit akar – gyanakszik. Van is miért. Szöszink filmidőnyire nyúlt családi látogatása során feltárul a sötét múlt: kifizetetlen pénzbírságok, középosztálybeli família, eldobott pasik tömege, félbehagyott középiskola és nem elhanyagolható módon, egy törvényes férj, akit Reese az önérvényesülés miatt hagyott magára ott lenn délen, az édes édenben.

A romantikus komédia a humort ebből a helyzetkomikumból próbálja meg kibányászni – a New York-i barátok, üzlettársak sorra érkeznek Alabamába, Reese pedig nem győz mellébeszélni és magyarázkodni, és mint az várható volt, idővel komoly érzelmi dilemma elé kerül: az USA leendő elnökét vagy a dolgos vidéki legényt válassza? A sarki krimó, a gyakorta felcsendülő Sweet Home Alabama című country sláger még csak-csak, de amikor kiderül, hogy a magára maradt férj, neje távollétében nem volt rest, és megvalósítván önmagát üvegezni tanult, Alabama állam miatt összeomlik egy fáradságos munkával felépített New York-i álom. Így gyengécske filmünk végül a „mindenütt jó, de a legjobb otthon” megszívlelendő tanulságával zárul.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2003/01 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2058