KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Játssz a túlélésért

Barna György

Mason, a perifériára szorult nagyvárosi kukabúvár jól fizető állásajánlatot kap az elmebetegség perifériájára szorult, Rutger Hauer alakította pénzarisztokratától: vadhajtónak szegődik egy hatfős hobbivadász társasághoz. A helyszín egy Jancsi és Juliska háta mögötti rengeteg, közepén szarvaspástétom-házikóval. Íme a férfitársadalom: a megérkezés estéjén együtt elköltött disznófej-vacsora alatt a hat frusztrált macho a villanóbotos ember eszményéről áradozik a közelgő rosszról mit sem sejtő Masonnek. Reggelre , az eredeti munkaköri leírásból elhallgatott feladattal bízzák meg. Kicsapják az erdőbe, és tíz perc egérutat kap a nincs-hová-meneküléshez. A játék neve embervadászat. Üldözés árkon-bokron át. A „nemes vad” nem várt ügyességgel játssza ki üldözőit, a jól ismert kocka jól ismert módon megfordul, Mason életrészvény-árfolyama a hátrahagyott hullák számával arányosan emelkedik a szadista-tőzsdén. Az amerikai kisbefektetők számára reményt keltő a vég, a józan paraszti ész legyőzi az egzisztenciájára éhes tőzsdecápát, a pénzért folytatott küzdelem túlélője boldog bölcsességben térhet vissza a társadalom enyhet adó kukáihoz. A műfaj kedvelői nem csalódnak, akcióban nincs hiány. Unatkozó vadászok pedig nézzenek inkább természetvédelmi filmeket.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60-61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1003