KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Chouchou

Kis Anna

Egy fiatal bevándorló csupa szerencsés kimenetelű hányattatásai Párizsban, a végén mámorban úszó esküvői hacacáréval, már ahogy annak egy klasszikus vígjátékban lennie kell. Kevésbé szokványos viszont, hogy a film forradalmian bánik finnyás társadalmaink kényes témáival: a naivan hazudozó arab bevándorlót mindenütt tárt karokkal fogadják, munkája is lesz rögvest, ahol ráadásul valós identitását is kibontakoztathatja. Chouchou (a komikus múlttal rendelkező Gad Elmaleh alakításában) nem csak homoszexuális, de travesztita is. Munkahelyein mademoiselle-ként éli az életét, amit mindenki a legnagyobb természetességgel fogad, a pszichológus munkaadótól kezdve a páciensekig, illetve Chouchou jövendőbelijének látszólag konzervatív szüleiig. Nem bánja az útját egyengető, jóságos Leon atya sem (később lazán áldását adja a homoszexuális esküvőre), és a film már-már idilli társadalmában még azt sem veti ki falai közül az egyház, akinek elfojtott szexualitása csábító Szűz Mária jelenésekben ölt testet. Nem az a vívmány, persze, hogy ezek a kérdések ilyen megközelítésben szerepelnek, hanem az, hogy maga a megközelítés nem fennen lobogtatott témája a filmnek, mintegy mellékes, magától értetődő. 

Akkor viszont miről van szó? Mert magán a történeten elég felszínesen csúszunk végig, és vígjáték helyett inkább önálló kis kabarébetétek láncolatát kapjuk. Ehhez viszont nem elég jók a humoristák, és főképp a humorszerzők. Néhány kellemes és szívet melengető jelenet mellett hemzseg a fárasztó, sokszor az ostobaság határát messze átlépő humor. Dramaturgiai szempontból ingatag lábakon áll a szerkesztés: sok kérdés sután megválaszolatlan marad, hiányoznak a hangsúlyok, zavaróak a főszál-mellékszál aránytalanságok. Ennek eredményeképpen döcög, sokhelyütt unalmas a film. Szemlátomást a rendező a főhős komikai tehetségére és a travesztita showműsor betétszámaira épített volna: az előbbi kevés, az utóbbi sok. A Chouchou nem egy jó film, de szeretni azért lehet.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2004/07 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1959