KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A fekete tyúk

Peredi Ágnes

 

Okos, tiszta, ártatlan kék gyerekszemmel láttatni a világot, hálás feladat. De némiképp kockázatos is, mert nehéz elkerülni a szentimentalizmus vádját. A fekete tyúk, a világ leghétköznapibb tyúkocskája, ebben a történetben egy mesebeli király álruhás minisztere, aki a mindentudás csodálatos magocskájával ajándékoz meg egy kisfiút. A kisfiú élhetne akár napjainkban is, de ő Katalin cárnő korában Szentpétervárott egy intézetben nevelkedik, méghozzá nem is annyira rideg környezetben, mint amit az intézetek világáról szóló filmekből megszokhattunk. Egy gyerek számára a világ megismerése azonban – felnőtt szemmel talán apró – csalódások, csodálkozások sorozata, amiből a mese adja a menekvést, és ha nincs anyácska és papácska, akkor egy fekete tyúkocska is csodákat tehet, akit lehet szeretni.

És mindettől lehet egy kicsit meghatódni – ha az ember felnőtt létére nem röstelli –, lehet elnézni a szépen megalkotott képsorokat, amelyek tudatosan váltogatják a valóságot jelző komor barna színeket az álmok világító fehérjével, gondosan ügyelve a korhű szobabelsők és öltözetek szinte festményszerű bemutatására.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1982/11 53. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6928