KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/június
KRÓNIKA
• N. N.: Brouhaha Movie Fesztivál, június 10–19.

• Kovács András Bálint: Minden idők... Aranypolgár
• Bikácsy Gergely: A csecsemő nagykorúsága Orson és Othello
• Király Jenő: Amerikai kéjcirkusz Összehasonlitó szexuálesztétika
• Gelencsér Gábor: Kameratöltőkolt Fiatal francia filmesek
• Molnár Gál Péter: Esti lázak Francia vígjátékok
TELEVÍZÓ
• Tillmann József A.: Az idő hírarca Mozgóképújság
• Sneé Péter: Pimasz tévé Beszélgetés a Pesty Fekete Doboz Kft. tulajdonosaival
ANIMÁCIÓ
• Kovásznai György: Candide, a rajzfilmhős Műhelynapló
KRITIKA
• Békés Pál: „És akkor... és akkor... és akkor...” Forster és a film
• Forgách András: Lapok egy filmből James Ivory: Howards End
• Kozma György: Miért Alaszkába? Arizonai álmodozók
• Ardai Zoltán: Loeb itt járt Tom Kalin: Ájulás
• Schubert Gusztáv: Vakvarjúcska Szabó Ildikó: Gyerekgyilkosságok
• Gelencsér Gábor: Nyomtalanul Tóth Eszter: Nyomkereső
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: The Wanderers
• Békés Pál: Facérok
• Turcsányi Sándor: Káin ébredése
• Békés Pál: Halhatatlan szerelem
• Fáber András: Életben maradtak
• Turcsányi Sándor: A kéz, amely a bölcsőt ringatja
• Barotányi Zoltán: Hiába futsz
• Sárközi Dezső: Fenegyerekek
• Tamás Amaryllis: Hanta-palinta

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Free Rainer

Baski Sándor

Free Rainer – német-osztrák, 2007. Rendezte: Hans Weingartner. Írta: Hans Weingartner és Katharina Held. Kép: Christine A. Maier. Zene: Andreas Wodraschke és Adem Ilhan. Szereplők: Moritz Bleibtreu (Rainer), Milan Peschel (Phillip), Simone Hanselmann (Anna), Gregor Bloéb (Maiwald). Gyártó: Coop 99. Forgalmazó: Anjou Lafayette. Feliratos. 138 perc.

 

Képzeljünk el egy olyan világot, ahol a munkában megfáradt melós a tévé elé lerogyva nem a legújabb valóságshow-t nézi, hanem a Fassbinder retrospektívet, elalvás előtt pedig Goethe-kötetet olvasgat. Hans Weingartner elképzelte, és sajnos komolyan is vette saját utópiáját. Előző filmjében, az Edukators-ban újbalos fiatalok próbálták kitalálni, hogyan lázadhatnának a kapitalista társadalom ellen. A fiatal osztrák rendező már itt sem titkolta, hogy szimpatizál hőseivel, idealizmusa a Free Rainerben azonban már inkább naivitásnak tűnik. Feltehetőleg a Harcosok klubja volt a minta, már ami a stílust és a témát illeti, de maró szatíra és dühös társadalomkritika helyett Weingartner csak az értelmiségi vágybeteljesítésig jut el.

Producer főhőse épp olyan, amilyennek egy kereskedelmi tévé fejesét Móricka elképzelné (alakítja: Moritz Bleibtreu). Cinikus, lelketlen, agresszív és a nap 24 órájában tömi magába a kokaint, mígnem egy közlekedési baleset után ráébred arra, hogy munkaadó csatornája – saját, hathatós közreműködésével – agyatlan zombivá változtatja az embereket, és mindezt azért, hogy jobb fogyasztókká nevelje őket. Rainer a társadalom néhány szerencsétlen kitaszítottjából csapatot szervez maga köré, segítségükkel meghekkeli a nézettségmérő rendszert, hogy a toplisták élére a szenny és mocsok helyett a kultúrát közvetítő programok kerüljenek.

Nehéz lenne vitába szállni a filmnek azzal a tételével, hogy a kereskedelmi tévék showműsorai masszívan pusztítják a nézők agysejtjeit, mint ahogy szellemes az a felvetés is, mely szerint az embereket – kellő sulykolás árán – az értékesebb műsorokra is ugyanúgy rá lehet szoktatni, Weingartner azonban irónia és szatíra helyett szentimentalizmussal súlyosbított demagógiával vázolja fel a helyzetet. Naivnak és butának tekinti nézőit, ez pedig, egy olyan film esetében, ami éppen az emberek elbutítása ellen kíván felszólalni, több mint kínos.

 


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2009/10 55-55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=9894