KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/július
LENGYEL FILM
• Bikácsy Gergely: Lengyel napforduló Zaorski, Gliński, Wajda
• Pálfalvi Lajos: Hattyúdalok Beszélgetés Robert Glińskivel
MAGYAR MŰHELY
• Koltai Tamás: A színész energiaforrás Beszélgetés Halász Péterrel

• Király Jenő: A pornográf szende Összehasonlító szexuálesztétika
FESZTIVÁL
• Zalán Vince: Bengáli dialektus Satyajit Ray
• Báron György: Keleti szél San Francisco
• Hirsch Tibor: Tükör által színről színre Mediawave, Győr
KÉPREGÉNY
• Kozma György: Crac! Boum! Ouf! Tron! Francia képregények

• Hegyi Gyula: Az igazság pillanata Az AIDS filmes metaforái
1895–1995
• Kömlődi Ferenc: Táncolj, Hollywood! A musical aranykora
RETROSPEKTÍV
• Molnár Gál Péter: Harold Lloyd viszonya a tudattalanhoz Testi tréfa
KRITIKA
• Fábry Sándor: A levesben Bele a tutiba
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Tisztességtelen ajánlat
• Schubert Gusztáv: Fekete köpeny
• Turcsányi Sándor: Volt egyszer egy gyilkosság
• Békés Pál: Az 57-es utas
• Sárkány Dezső: Micsoda nő ez a férfi!
• Sneé Péter: Az örömapa

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A zsaru és a szex

Bikácsy Gergely

Sajnos nem jó film Alain Corneau új munkája, A kölyök (Le môme), melynek a MOKÉP ízléstelenül rikító magyar címet adott. Azért mondjuk, hogy sajnos, mert Corneau néhány eddigi bűnügyi filmje, a Police Python, a Csapda, vagy a nálunk nem játszott Série noire a műfaj legjelesebb darabjai közé tartoznak.

A zsaru és a szexben egy ifjú és vagány, külteleki kissrácból rendőrré „nevelt” zsaru végzetesen beleszeret egy mulatt luxusszajhába. Elrabolja a lányt, látszólag azért, hogy egy hatalmas fegyvercsempész-bandát leleplezhessen a segítségével, ám valójában csak a lány érdekli. Végigszeretkezik az egész filmet. A bűnözők visszarabolják tőle. Ő megint elrabolja. A bűnözők üldözik. Ő a bűnözőket. Végül, francia „kölyök-Rambóként” kézirakétával robbantja szét kocsijukat.

„A zsarunak is van szíve”, és ezen kár gúnyolódnunk, feltehetően valóban van, hiszen a WC-sarokban ismeretlenekkel is szeretkező (nem mindig luxusviselkedésű), ám párducmeztelen szajhát feleségül óhajtja venni. Hosszú autósüldözéseken kívül Corneau-nak most csak arra telik, hogy időnként zsarunk szörnyű gyermekkorából vágjon be visszapillantó képsorokat. Akkor is, most is, egy jóságos „atyarendőr” menti meg. De ez a könnyes atya most börtönbe juttatja a kézirakétával önbíráskodó Rambo-fiókát. Nem Amerikában vagyunk, hanem Párizsban. Hamisan moralizáló filmeket itt készítenek csak igazán.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/05 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5035