KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Zero Patience

Tamás Amaryllis

Zenés filmparadoxon: „filmopera” az AIDS-ről. A szokatlan műfaji párosítás a lassan devalválódni látszó „te sem vagy más”-kampány eseményszámba menő bemutatója. Az ismeretterjesztői tudálékosságot szarkasztikus képi árnyalással ötvözi, mindvégig ízlésesen – a kényesebb lelkeknek is lehetőséget adva arra, hogy ne fordulhassunk el a kor „prózai” problémáitól. Az AIDS-tragikomédiából hiányzik az igazi mese, a hős és a pszichológiai szféra. Itt a lélek és a jellem: ellenpólusa a valós világnak, s a film varázsa éppen abban áll, hogy lebegő könnyedséggel kokettál a káosszal. Szabadon áramolhatnak a nézői gondolatok – mindenfajta racionális, morális és esztétikai cenzúra nélkül.

A nyugati melegfilm-kultúra e reprezentánsa olyan, akár egy szürreális álom. A lét realitásának és irrealitásának fantasztikumával és bonyolultságának minden abszurditásával. A kanadai filmet csak a Cirko Gejzír vetíti a British Council segítségének köszönhetően, minden hónap harmadik és negyedik péntekjén – a Meleg Napokon.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/11 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1002