KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Menekülés Los Angelesből

Speier Dávid

 

Kurt Russell (alias Snake Plissken), ütőereiben időzített robbanókapszulákkal 1997-ben berepült a börtönszigetként üzemelő Manhattanbe, hogy kihozza az odapottyant Elnököt. Ez 1981-ben történt, a Menekülés New Yorkból című, független, low-budget, sötét tónusú, cinikus és szerethető John Carpenter filmben. A legvégén egy jó poénnal.

Tavaly, 1996-ban, azazhogy 2013-ban Kurt Russell (alias Snake Plissken), testében halálos vírussal (vagy mégsem?) betorpedózódott a földrengés miatt börtönszigetté lett Los Angelesbe, hogy a föld energiaforrásainak kioltására alkalmas mikrobiszbaszt, amit az Elnök lánya, Utópia lopott el, visszahozza az Elnöknek (vagy mégsem?).

És láss csodát: Carpenter teljességgel hű maradt az első film hangulatához, felfogásához, low-budget képi világához, azaz – ne kerteljünk – gagyiságához. Ez 1996-ban nem csak hogy anakronizmus, de egyenesen bukásveszély. És tiszteletre méltó bátorságra vall. Ugyanakkor persze Carpenter – és Russell – somolyog a markába, saját magán és rajtunk is (vagy mégsem?). Félszemű hősünk világmentő küldetéséhez régi és új filmes korszakok és műfajok ikonjai asszisztálnak – Peter Fonda, Steve Buscemi, Bruce Campbell, Stacy Keach, Pam Grier (ld. Reservoir Dogs: „A Christie Love olyan volt, mint egy Pam Grier-show Pam Grier nélkül.”)

Hamisítatlan retro-B film ez, „cowboy-noir” (Carpenter), groteszk képregényhősökkel, apokaliptikusan sötét képekkel, fekete humorral, cikis trükkökkel, cinkos kikacsintásokkal, és egy olyan cinikus, frappáns, dögös zárójelenettel, aminél nem kell jobb.

Egyébként pedig minden olyan film számíthat a támogatásomra, amelyben a főhős egy szűk tengerszorosban egy óriási hullám tarajáról átszörfözik a szorost szegélyező úton száguldó kocsira, és így kapja el a gonoszt (vagy mégsem?).


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/09 61. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1589