KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A Titanic szobalánya

Ardai Zoltán

 

A boldog békeidõk alkonyán egy fiatal francia vasmunkás jutalomúton megtekinti a Titanic londoni indulását. Elõzõ este a szállodában gyengéd kalandba keveredik. Perfektálatlan erotikai eset, másnap pedig a sors máris elragadja a varázspartnert, minthogy ez tagja a hajószemélyzetnek. Az elszakadást követõen a munkásból odahaza folklorikus elõadómester, késõbb színpadi showman válik. Minden fellépésén élete 1912-es, rendkívüli eseményét tárja közönsége elé, továbbszínezve, kikerekítve, idõvel már grandiózus regévé konstruálva, segédek és masinéria alkalmazásával. A halottnak hirdetett kedves felnagyított arcmását a mûvész kultikus emblémaként hordozza körbe az országban. Így azonban az eredeti személy, aki egyike a Titanic megmenekítettjeinek, egyszer csak elõlép és jutalékra tart igényt. Melyik az igazi, a fellegekbe nõtt régi Benedicta vagy a mai kokott? Amelyikért a mûvész ölni kész.

A regény, amelybõl az új Bigas Luna-film készült, a fent ismertetett cselekményvázhoz képest elõreláthatatlan többleteket is nyújt. Nem hiányoznak belõle azok a motivikai vegyhatások, kibontakozó tematikai társítások, amelyek az elbeszélõi mûvészetet teszik. Lunánál viszont újabban hiába lesünk efféléket. Pedig melodrámáinak menete, össze-összeálló alapfazonja sokáig mutatott valamilyen abszolút-filmi értéktartalmat; ennek már vége. Itt például „adaptál”, alig szervez olyan jelenetet, amely ne írót kívánna inkább õhelyette. Zolai-naturalisztikus és szépelgõen kéjenc pillanatok váltakoznak ihletettebb humoros-realisztikus részletekkel, kellemes minõségû kivitelben, de makacsul jelentéktelen együtthatással és végül már kellemetlenül harmadlagos víziós melaszba veszejtve. Amikor nem kerül meglepetés a celluloidra, akkor leginkább a lángvágóval motorozó Tom Cruise-ok virulhatnak rajta. Konzumdarab minden olyan film, amely megfelel a prospektusának.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2002/01 58. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=2428