KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A tizenötéves kapitány

Tamás Amaryllis

 

A fáma szerint a tizenéves Jules Verne egyszer egy Indiába induló hajóra szegődött, hogy bejárja az emberi szabadság egyetlen és utolsó színterét: az óceánt. Apja az utolsó pillanatban szedte le a háromárbocosról, hogy a jogi pályára irányítsa. Később mégis sokat vitorlázott, saját hajóján járta a Földközi-tengert.

A tizenötéves kapitány Verne kalandos „ifjúsági” regényének 1986-os, hagyományos feldolgozása. A nagyüzemileg működtetett tömeges turizmus, a komputeres hajótervezés évtizedeiben felfoghatatlan minisztériumnak tűnik a néhány emberöltőnyivel ezelőtti hosszú, tengeri utazások és szárazföldi kalandozások néha kegyetlen, néha felejthetetlenül szép élményeinek átélt és túlélt valósága. Fantáziánkat meghaladja a Verne-hősök „szenvedni lehet, feladni nem” életkaland létformája. Irigyen bámuljuk, hogy a szinte teljes életüket idegen vizeken, kikötőkben élő kereskedő halászok – köztük egy tizenötéves hajósinas, Dick Send – egy másfajta tér- és időélménnyel – miként veszik tudomásul az ember illetékességét saját sorsa, élete irányításának tekintetében, és miként ragaszkodnak ehhez az egyedüli illetékességhez. Kóbor parti szelekkel dacolva, áramlásokat meglovagolva, kizárólag csillagnavigációs számításokra és eszközökre támaszkodva meghiúsítani a gazfickó Negoro ármánykodásait – Dick számára ez a valós élet egy szelete – nem vérszegény „szeleburdi vakáció” anyu, apu, kis-testvérek és a pszichológiai tanácsadó égisze alatt...


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1988/07 55. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4994