KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mondd, hogy mindent megteszel értem

Hegedűs Tibor

 

Pasquale Festa Campanile sikeres publicista és kritikus (La Caramella-díj 1948-ban), regényíró (Sabella nagymama, melyből film is készült), és mindenekelőtt világszerte ismert forgató-könyvszerző. Massimo Franciosa társaságában olyan márkás rendezőknek dolgozott, mint Pasolini, Visconti, Luigi Zampa. 1963-ban állt a kamera mögé s készítette el – egyebek között – a nálunk is bemutatott Elmaradt vallomást (Pratolini nyomán) továbbá a Szüzet a hercegnek és a Hűtlenség olasz módra című vígjátékokat. Azóta sem vált meg kedvelt műfajától. E közepes, de elfogadható munkákban kamatoztatta filmgyárban szerzett gyakorlatát, eltanulta a szükséges mesterségbeli fogásokat – mégis, filmírói leleményességével tűnt ki inkább, mintsem rendezői eredetiségével. Véleményünket a most látható bűnügyi komédiája sem módosítja: bár a forgatókönyvet  más jegyzi, a film igen mulatságos dialógusaiéit bizonyára a rendezőt is illeti dicséret, néhány eredeti geg is szerencsésen érvényesül, és a táncdalénekesből népszerű filmkomédiássá avanzsált Johnny Dorelli sem él vissza hálás szerepével. Az Amerikából szülőhazájába visszatérő idős gengszterrokon feltételezett vagyonára vadászó, szoknyapecér trevisói orvost viszonylag diszkrét eszközökkel alakítja.

A cselekmény viszont az első negyedóra után szétesik, mert Campanile képtelen gazdaságosan rendezni, átlátni az egészet, a részletekkel törődik, azokat hol jól, hol sután oldja meg, néha túlságosan elidőzik rajtuk, máskor elsieti a kidolgozást.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 50-51. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7738