KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/augusztus
MAGYAR MŰHELY
• Losonczi Ágnes: Történelmi sasszék Dokumentumfilm kell, de kinek?
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 1.

• Bikácsy Gergely: Eltűnt gyarmatok nyomában Kokinkína
RETROSPEKTÍV
• Földényi F. László: A gépírólány esete a filmrendezővel Mauritz Stiller modernsége
TELEVÍZÓ
• B. Vörös Gizella: Jelenetek két híradóból „Váltsunk témát...”

• Király Jenő: A felébredt test Szexuálesztétikai elmélkedések
AKCIÓMOZI
• Sárközi Dezső: Sárkány-karrier Bruce Lee
• Schubert Gusztáv: Kungfuciusz
LÁTTUK MÉG
• Hirsch Tibor: Benny és Joon
• Koltai Ágnes: Idegen közöttünk
• Turcsányi Sándor: Gyilkosság lólépésben
• Békés Pál: Apáca-show
• Mockler János: Banya csak egy van
• Bíró Péter: Nyom nélkül
• Mockler János: Cliffhanger
• Barotányi Zoltán: Kemény vonal
• Harmat György: Holdfény a csatorna felett

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bárhol, bármit, bármikor…

Takács Ferenc

Egy leszbikus fekete soul-énekesnő, egy AIDS-es fehér ingatlanügynöknő és egy terhes, hiper (ol) szőke és (önvédelemből) gyilkos maca road movie-ját látjuk. Mindhárman a nagy amerikai receptnek engedelmeskedve hagyják ott a helyet, ahol eddig éltek: ha kudarcot vallottál, ha bajba kerültél, szedd a sátorfád, indulj el, próbálj valahol máshol szerencsét. El is indulnak, külön-külön, majd hamarosan együtt, s el is jutnak az Arizona-beli Tucsonba, ahol a szeretet és a nőszolidaritás segítségével megtalálják egymásban azt a támaszt, amelyet eddig hiányoltak; életük rendbe jön (az ingatlanügynöknő rendben meghal).

Hatásos (és jó színészi munkával garantált) intim kisrealizmus keveredik történetükben a „komoly mondanivalójú” amerikai film pszichológiai fél-kliséivel és rendes adag érzelgősséggel. Nemigen találunk benne semmi olyasmit, amit eddig ne láttunk volna amerikai filmen az elmúlt húsz évben, s reménytelen lenne felsorolni azokat a filmeket, amelyekre a jelen műalkotás hasonlít. (Öt könnyű darab, Alice már nem lakik itt…) Keverékét azonban ízléssel, önmérséklettel és jószándékkal tálalja fel, valamelyest persze a „politikai korrektség” jegyében: semmi sem hiányzik belőle, amiről ma Amerikában filmen komolyan beszélni ildomos, sőt kötelező.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1995/06 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=890