KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Mozi

Porto 35mm

Vajda Judit

Porto – amerikai-portugál, 2016. Rendezte: Gabe Klinger. Írta: Larry Gross és Gabe Klinger. Kép: Wyatt Garfield. Szereplők: Anton Yelchin (Jake), Lucie Lucas (Mati), Paulo Calatré (Oliveira), Francois Lebrune (Anya). Gyártó: Bando Á Parte / Double Play Films. Forgalmazó: Mozinet Kft. Feliratos. 76 perc.

 

Az elsőfilmes Gabe Klinger alkotása első pillanatától kezdve olyan szuggesztív, hogy ugyanannyira a rabjaivá válhatunk, mint amennyire rabjaivá váltak a főhősök a benne megjelenített egyéjszakás szerelemnek. Egy fiatal férfi suttog egy fiatal nőnek egyszerű, mégis varázslatos mondatokat, amikre a nő ugyanabban a szellemben válaszol, majd közeliben is láthatjuk őket, egymás felé fordulva az ágyban, nyilvánvalóan szeretkezés után.

A mondatok és a jelenet később még visszatérnek a filmben, ahogy számos más mozzanata is megismétlődik – a töredékekből végül összeáll egyetlen csodálatos éjszaka története, három felvonásban: először a férfit, utána a nőt, végül kettejüket együtt állítva a középpontba. A fennmaradó időben pedig a hősök és a kamera a címben jelzett Portóban bolyonganak (sőt egyszer még Párizsba is ellátogatnak). Így játékossága mellett a celluloidra forgatott alkotás azzal is a francia új hullámot idézi, ahogyan a városokat és jellegzetes tereit, például presszóit ábrázolja.

A mű a filmművészeti mellett irodalmi előképpel is dicsekedhet: ugyanúgy a cseppfolyóssá váló időt, az elillanó emlékeket vizsgálja, mint Proust Az eltűnt idő nyomában című remekében (a hősök egyik beszélgetésében el is hangzik az író neve és az alkotás címe). Teszi mindezt apró gesztusok, kicsiny csodák felemlegetésével, olyan csekély játékidőben, hogy esélye sincs modorossá válni. A nem túl erős, sőt szokványosnak mondható sztorira bárki könnyűszerrel rácsatlakozhat, és annak köszönhetően, hogy a rendező filmjét nem a történet végével, hanem az elején is bemutatott gyönyörű jelenet bővebb kifejtésével fejezi be, úgy érezhetjük: történjék utána bármi, ezt az éjszakát, ezt a rövid ideig tartó, de addig a legigazibbnak bizonyuló szerelmet már senki sem veheti el sem az azóta már valahol máshol járó Anton Yelchin alakította főhőstől, sem tőlünk.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2017/06 57-57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=13250