KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Boszorkányok

Tamás Amaryllis

 

A meghökkentően bizarr történeteket kieszelő Roald Dahl brilliáns dramaturgiai érzékkel elbeszélt Boszorkányok című sikerregényéből látványos mozi született. Nem kisebb sztárokkal, mint a filmvászonra tizenöt év után e szereppel visszatérő színészrendező Mai Zetterling, vagy a félelmetes Főboszorkány-ként ármánykodó Anjelica Huston.

Nicholas Roeg filmje az átlagember felszínes érdeklődését – amit a külsőségek mögött az életből eltávolított (szakrálissá emelt) misztikum kínzó hiánya tart fenn, – boszorkányos látványtechnikai bravúrokkal, elektronikus, animációs és sminkeffektusok gátlástalanul bevetett arzenáljával csillapítja. Láthatók itt tudományos értekezésnek álcázott sátáni mulatságok, feketemisék, mígnem a gonosz erő, a gyerekpszichológia inkognitójába bújtatott fondorlatos latorkodás le nem lepleződik a gyermeki bátorság, valamint egy ellenboszorka varázslatának eredményeképpen. A könyvben a démonok birodalma valóságosabb; a filmen elevenné válik az istentisztelet paródiája, a boszorkányszombati tivornya: a szemmelverés, megigézés, ráolvasás szertartása. Egyes démonológusok állítják, hogy a boszorkány testén minden sérülés megtalálható, ami a lelkét érte valamikor. E megfilmesített luciferista színjáték szerint a Gyermekvédő Liga tagjainak képében mutatkozó lidércek, bűbájosok, a rontás és igézés felkent „papnői” – a maszkkészítés ördögi tudású mestereinek jóvoltából olyan fertelmes külsőt kaptak, hogy szinte már szánnivalóak. De mindenképpen a mesék boszorkányai.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/08 62. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4185