KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bocsáss meg, Madárijesztő!

Kovács Ágnes

 

Sokat megélt helyközi hajó távozik el egy olyan városból, amelynek nincs is kikötője. Utasai: egy kopott kabátos öregúr és unokája, a kopaszra nyírt Madárijesztő, szomorúan néznek vissza. A parton kamaszokból álló fúvószenekar játszik. A dal a régi napos nyári délelőttök hangulatát idézi, amikor még a jólápolt parkokban nevetgélő emberek sétálgattak. Most hideg és nyirkos minden – a két távozóval valami olyasmi tűnik el örökre ebből a városból – ami immár nem megbocsátás dolga...

Az a szülő, aki elkíséri gyermekét erre a filmre, a felnőtt társadalomra fog ismerni ebben a gyerektörténetben. A film – leegyszerűsítve – egy árulónak vélt kislány, és az osztálytársai közötti könyörtelen harcról szól. Végül is a „kollektív bojkott” a gyerekekre jellemző (?) vad kegyetlenségbe torkollik. Rituálisan elégetik a kislányt jelképező madárijesztőt, pedig ő az egyetlen, aki nem áruló közöttük, ő az egyetlen, aki képes szeretni és megbocsátani, aki szeretne hősöket látni a társaiban. Más mint a többiek, és azok, hogy normálisnak hihessék magukat, vagy mert jelszavakkal van tele a fejük, nem tudják őt elviselni, nem tudják megérteni. Ezeknek a gyerekeknek nem maradt más, mint a sóvárgás egy-egy divatos nadrágra, magnóra, motorra. Kezdik már érteni a körülöttük folyó hazugságokat: hisztérikusak, szomorúak, gyökértelenek – talán ezért is próbálnak olyan kíméletlenül „igazságot” osztani.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1986/11 54. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=5678