KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

A 34-es gyors

Simándi Júlia

 

Ráérős, aprólékos és várakozást keltő expozíció, amelyet régi jó krimikből ismerünk: egy hálókocsiban különböző utasok gyűlnek össze. Minden bizonnyal történni fog velük valami izgalmas. És valóban. A szerelvény kigyullad. Amit ezután látunk: egy polgári védelmi gyakorlat és egy könnyfakasztó melodráma sajátságos keveréke. A tűzoltók és a vöröskeresztes alakulatok a helyzet magaslatán vannak. Ugyanez nem mondható el a film többi közreműködőjéről, főképp a színészekről, akik kétségbeesetten ágálnak a kínosan hamis helyzetekben, egészen addig, míg a gyakorlatot le nem fújják, azaz, míg véget nem ér a történet. Ekkor megkönnyebbülve hazabuszoznak valamennyien. Azok is, – a rendező elidegenítő szándéka lenne ez? – akik szerepük szerint korábban szörnyűséges halált haltak. Ez új, ilyen még nem volt.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1983/01 47. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=6708