KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Bolond évek

Koltai Ágnes

 

Ha nem látom a filmet, nem jövök rá, hogy a bolond évek a kamaszkort jelentik. Azt hiszem, számos más jelző alkalmasabb lenne az ifjúkor aposztrofálására, mint az elkoptatott, jópofáskodó bolond, ráadásul a film azt próbálja ábrázolni, hogy a tinédzserek élete is bővelkedik konfliktusokban. Ébredező szexualitásukkal, a társadalom, a szülők erkölcsi kényszerével viaskodó gimnazisták kóstolgatják a szerelmet Zoran Čalić filmjében. Az életkoruknál fogva amúgy is bizonytalan kamaszok senkire, legkevésbé a tapasztaltnak tetsző felnőttekre nem támaszkodhatnak. Pedig nagy szükségük volna okos, tapintatos segítségre, mert saját vágyaikat sem ismerik igazán, hát még egy nem kívánt terhesség következményeit. Az iskolában a virág megporzásáról tanulnak és végighallgathatnak egy unalmas, latin elnevezésekkel megtűzdelt felvilágosító órát, de a legjobb esetben is pofonokkal fenyegetik őket, ha saját szexuális problémáikban kérnek eligazítást. Ezek után érthető, ha terhesség és tiltott magzatelhajtás Bobe és Marija szerelmének következménye.

Sajnálom, hogy a film végül is sikertelen: a történet lassan csordogál, a figurák (főként a felnőttek) kidolgozatlanok, hiteltelen a happy endbe hajló befejezés. Megértő elnézésem a rendező rokonszenves álláspontjának szól: nem bírál, nem mutogat ujjal a „felelőtlen fiatalokra”, nem akar bölcs tanácsokat osztogatni, csak azt mondja, hogy azok a konfliktusok is léteznek, amelyekről nem akarunk tudomást venni. Jó műhöz ez természetesen kevés.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1981/07 46. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7407