KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mégis meglátod az eget

Barabás Judit

 

A szovjet alkotók filmjük elején közlik szándékukat: egy repülőtisztnek kívánnak emléket állítani. Idilli képet kapunk derűs és emberséges katonákról, akik hozzásegítik a kalandvágyó ifjú hőst élete álmának teljesüléséhez: repülhet. A szelíden csordogáló idillt és lírát a háború ténye ritkán szakítja meg, akkor is csupán néhány pirotechnikai trükk erejéig. A realista ábrázolás igénye a figurákból is hiányzik: mindenki makulátlan, a szereplők gyakorlatilag felcserélhetők egymással. A dialógok még inkább alátámasztják a jellemek sematikus voltát.

Bármennyire tiszteletreméltóak is a hősiesség, bátorság fogalmai, tankönyvi illusztráció szinten megjelenítve pusztán rezignációt váltanak ki a nézőből, meg egy kellemetlen érzést: mintha ezt a filmet már többször látta volna.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/09 50. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7737