KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/szeptember
KRÓNIKA
• N. N.: Titanic Fesztivál

• Bikácsy Gergely: A márki és a mimus Sade márki élete
• Antal István: Szabadszád Beszélgetés Szirtes Andrással
FESZTIVÁL
• Létay Vera: Betege a hazug világnak Cannes
• N. N.: A fesztivál díjai Cannes, 1993
• Kézdi-Kovács Zsolt: Vissza a történethez Cannes

• Molnár Gál Péter: Kitaposott bakancsok Sir Richard Chaplinje
• Földényi F. László: A rosszkedvű filozófus Wittgenstein
FORGATÓKÖNYV
• Nádas Péter: A fotográfia szép története Filmnovella 2.
MÉDIA
• B. Vörös Gizella: Madame sans-gêne Madonna
KRITIKA
• Turcsányi Sándor: A negyvenkettedik Síró játék
• Fáber András: Ötvenhatos mese A gólyák mindig visszatérnek
LÁTTUK MÉG
• Sneé Péter: Idétlen időkig
• Koltai Ágnes: Csendes érintés
• Mockler János: Igaz történet férfiakról és nőkről
• Mockler János: Jó zsaru, kisebb hibákkal
• Barotányi Zoltán: Sommersby
• Schubert Gusztáv: Világok arca – Baraka
• Tamás Amaryllis: Sivatagi lavina
• Kovács Ágnes: A dzsentlemanus

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Mindent bele, csak rá ne fázzunk

Koltai Ágnes

Ami nem megy a vállalatnak, az megy a magánvállalkozónak, amit nem ad az állam, azt előteremti a polgár? Egy didergő ház lakói, mivel az utcának nem azon az oldalán laknak, ahová bekapcsolják a távfűtést, s még hat teljes éven át kellene kezdetleges kályhájukkal fűteni, tüzelőt cipelni és fázni, elhatározzák, hogy maguk oldják meg a szerelést.

A demokrácia jegyében először megbeszélik a tervet, majd felfogadnak három szakit. Királyi pompával várják, márkás italokkal itatják őket. Azok aztán tönkreteszik az összes lakást, s az előleggel azon mód meglépnek. Ha már a mesteremberek bolgár barátainknál is gazemberek, a kliensek is az ismert módon reagálnak: rendőrért kiáltanak, s a pénzük után futnak. Hála a szerelők néhány órai megfeszített munkájának és a hatalmas lyukaknak, a ház egy nagy családdá alakul. A közösségi szellem szép példájaként otthonossá válnak a szomszéd lakásában, életében.

A pénz- és szerelőhajsza során aztán mindenki „jól megkapja a magáét”, a tudálékos szexológustól a nagyképű újságírón át a bürokratikus vezetőkig, de csak óvatosan, nehogy fájjon.

A film kedves, néha még szórakoztató is, de kicsit bárgyú, bár meglehet, csak a mi szemünkben, mert ennél agyafúrtabb trükköket is láttunk-hallottunk már mesteremberektől.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1980/05 41. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=7882