KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

A pók fészke

Tosoki Gyula

Nid de guêpes – francia, 2002. Rendezte: Florent-Emilio Siri. Szereplők: Samy Naceri, Benoït Magimel, Nadia Farès. Forgalmazó: Mirax. 105 perc.

Az ezredforduló utáni időszak egyik leghollywoodiánusabb francia akcióthrillere ragyogó hagyományokat követ: a felütésében a szereplők által fütyült dallammal A hét mesterlövészt idézi meg, aztán pedig a konfliktusaival, a cselekményvezetésével és a karaktereivel Carpenter A 13-as rendőrőrs ostroma című kultmoziját citálja (amit meg tudvalevőleg egy másik pompás western, Hawks Rio Bravója ihletett). Florent-Emilio Siri direktor tehát jó ízléssel választ mintákat, és ezeket a klasszikus darabokat a kortárs – hollywoodi – trendeknek megfelelően a számítógépes játékok világával ötvözi. A pók fészke legnagyobb problémája mindazonáltal, hogy a rendező és munkatársai az összes dramaturgiai patront már az expozícióban eldurrogtatják, és a játékidő második felére csak a puskák ropogtatása és a bombák robbantgatása marad számukra.

A strasbourgi ipari negyed egyik hatalmas raktárépületében a véletlenek sorozata négy, markánsan különböző társaságot terel össze: a raktárt őrző személyzetet, az itt éppen laptopokat zsákmányoló, középkategóriás bűnbandát, egy rettegett albán maffiózót börtönbe kísérő kommandósokat, valamint az utóbbiakat üldöző – és a vezérük kiszabadítására felesküdött – gengszterek siserehadát. Az arctalan albánok száma nyomasztóan nagy, ráadásul nem kímélnek senkit és semmit, ezért a másik három csapatnak egységbe kell tömörülnie ahhoz, hogy ellenálljanak a támadásnak. Hasonló alapszituációból Carpenter sokkal többet kihozott, elsősorban azért, mert hangsúlyt fektetett a bonyolult emberi relációk bemutatására. Siri direktort ellenben kifejezetten feszélyezi, amikor ilyesmivel kell bíbelődnie, és a pusztítás-szcénákban van igazán elemében. Ez a szemlélet teszi, úgymond, korszerűvé, egyúttal egynapéltűvé munkáját.

Extrák: semmi.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2013/12 64-64. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=11674