KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Hullámsír

Békés Pál

 

Amikor Leo Kimballt kiengedik a börtönből, nem is sejti, hogy jobb lenne neki odabent maradni. Egy antipatikus cellatársának halántékába búcsúajándék gyanánt belever egy százas szöget, csak úgy puszta kézzel. Venezuelában bizonyára így szokás. A film ott játszódik, az izzó szenvedélyektől fortyogó Latin-Amerikában, ahol a bűn nem maradhat megtorlatlan, az érzékek burjánzása halálos túlburjánzásba csaphat át, és nincs kizárva, hogy ha valakinek valami gondolatféle üt szöget a fejébe, annak szöget ütnek a fejébe.

A mindenből kiforgatott Leót a bosszúvágy hajtja volt apósának villájába, s kezdetét veszi a filmet végigkísérő lassúdad mészárlás. A ritmus komótos, kissé vidékies, az eszközök kéziszerszámok (kés, szájba tömött rongy, puszta kéz), ám a hullák száma felér a mintául vett akciófilmekben megszokottal.

Leo az egykor tulajdonában volt, ám börtönévei alatt elárverezett hajóra szegődik tengerésznek. A vitorlást a városból menekülő fitness-fiatalok kerítik hatalmukba. (A férfiak egyenruhája a kigyúrt vállizmokat szabadon hagyó trikó, a nőké a két agresszív domborulat közt egyetlen gombbal jelképesen rögzített pendely és a dúsrúzsú ajak.) A pajkos fiatalok mögött egy agyonvert rivális, egy felgyújtott szülői ház, zavaros aberráció – ilyen helyzetben az ember menekül, vagy várja a felmentő sereget, vitorlást üldöző rendőrmotorost. Annak parancsnoka azonban az iránta gyűlölettel viseltető helyi rendőr, aki nyomban nekilát vízbe fojtani a megmentendő Leót. Már-már minden veszve, amikor Leót erős kar rántja a rendőrmotoros fedélzetére. Egy volt cellatársa így kiált: Hálával tartozom neked, Leo! – Ezzel a kamera az ellenszenves rendőrre fordul, akinek mi áll ki a fejiből? Ön nyert. Egy százas szög.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1997/10 60. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=1672