KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/október
KRÓNIKA
• (X) : Szmoktunovszkij ismeretlen szerepeiből Filmsorozat az Örökmozgóban
MAGYAR FILM
• Mihancsik Zsófia: Filmtörvényen kívül Beszélgetés Szabó Istvánnal és Kőhalmi Ferenccel
• Bársony Éva: A gyanakvás légköre Beszélgetés Sára Sándorral

• Földényi F. László: Hazát kereső nemzedék Heimat II.
TELEVÍZÓ
• György Péter: Az európai tévétudat EuroNews
• Várkonyi Tibor: A Didier-ügy Francia reality show
• Almási Miklós: A médiának mindig igaza van… A tévé-mítoszgyár
KÖNYV
• Kelecsényi László: A szabály és a kivétel Henri-Pierre Roché: Jules és Jim

• Janisch Attila: Psycho Az én mozim
KRITIKA
• Hirsch Tibor: Görbülő tér a zseni körül Van Gogh
• Kéri László: Mindez nekünk már csak mozi marad? Sztálingrád
• Kozma György: Henrik galambjai Árnyékszázad
• Bakács Tibor Settenkedő: Hollywoodi fosszília Jurassic Park
• Barotányi Zoltán: Nuncsakus húszéveseké a világ Az utolsó akcióhős
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: Összeomlás
• Glauziusz Tamás: A zongorakísérő
• Barotányi Zoltán: Red Rock West
• Gelencsér Gábor: Az emberi szív térképe
• Mockler János: Bűnben égve
• Sneé Péter: Haláli fegyver
• Tamás Amaryllis: A szerelem hullámhosszán

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

Láttuk még

Balladák filmje II.

Székely Gabriella

 

A Gulyás testvérek bizonyára többször jártak Kallós Zoltán nyomában Erdélyben. Két évvel ezelőtti szép dokumentumfilmjük a Balladák filmje egy hosszú utazás személyesen megélt és feldolgozott élményeiről számolt be. Filmszociográfiájuk egy zárt világban élő sokajkú népesség lelkületét szólaltatta meg prózában és zenében, melyet nem tört meg sem a fondorlatos politika, sem a napi nyomorúság. A közösség természetes megtartó erejét sugároztatták a rendezők, egy bámulatos és utánozhatatlan életformáról tudósítottak, innen Európa közepéből. Portrékat festettek az élettől kacéran és csúfondárosan búcsúzó öregasszonyról, Rebi néniről, a több száz lejes büntetésekre fittyet hányó népénekesről, Gyuriról, Vilma néniről, aki ötvenkét éves korában tanult meg traktort vezetni.

A Balladák filmje most folytatódik. A második részben Gulyás Gyula és Gulyás János szorgalmas néprajzszakos hallgatókként temetést és keresztelőt forgatnak, kamerájuk táncra perdül a lakodalmon. Kallós Zoltán tudósként elmagyarázza, melyik zenei motívum hogyan változik a nemzetiségi dalokban, a szövegek hogyan módosulnak az egyes közösségek élményei alapján. Személyes életéről nem vall többé, nem meséli el, miért börtönözték be évekkel ezelőtt, ám azt igen, hogyan kutattak együtt Andrásfalvi Bercivel Erdélyben 1960-ban.

A kritikust balsejtelmek gyötrik mintha a Balladák filmjéből kiszorult felvételeket látná a vásznon. A Kallós Zoltán nyomában összegyűjtött filmes leletek bizonyára néprajzi kincsnek számítanak. A néprajz pedig valóban fontos tudomány, manapság különösen az, de nincs mindig feltétlenül köze a filmművészethez.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 1991/03 57. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=4073