KERESÉS ARCHÍVUM/TARTALOM LAPOZÓ
Év  

  
       
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
              
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
    
             
             
             
             
             
             
             
   1993/november
KRÓNIKA
• N. N.: Odeon
• Kovács András Bálint: Christian Metz halálára
FESZTIVÁL
• Schubert Gusztáv: Filmművészet, nulla év Velence
• Bikácsy Gergely: Az előretolt fényőrség Godard, a félkegyelmű
MAGYAR MŰHELY
• Dániel Ferenc: Aranykor és utóélet A hatvanas évek mozija
• Gaál István: Gazdag pillanatok Részletek egy portréfilmből
• Ozsda Erika: A kis vakond Forgatási riport – képregény
• Kozma György: És mi van, ha mégis erkölcsromboló a mozi? Hamlet és Magenheim

• Gelencsér Gábor: Iskolamozi Beszélgetés Lányi Andrással
KÖNYV
• Kelemen Sándor: Peternák Miklós: Új képfajtákról

• Báron György: Hideg fej, hideg szív, játékos test Ismeretlen ismerősök: Atom Egoyan
1895–1995
• Molnár Gál Péter: Sursum corda A túrkevei angol báró
KRITIKA
• Balassa Péter: Szépen, nyugodtan, egyszerűen Senkiföldje
• Ardai Zoltán: Kifosztott szemfényvesztők A turné
• Turcsányi Sándor: Sózzuk meg a farkát! Live Show
• Hegyi Gyula: Kínai vízum Őszi hold
LÁTTUK MÉG
• Koltai Ágnes: A cementkert
• Báron György: Az örömváros
• Hirsch Tibor: A cég
• Turcsányi Sándor: Gyilkos nap
• Barotányi Zoltán: Felelősségünk teljes tudatában
• Mockler János: Tina
• Tamás Amaryllis: Nyomul a 8. Dimenzió!
• Bíró Péter: Úton hazafelé
• Harmat György: Sliver

             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
             
     
bejelentkezés/regisztráció a kedvencekhez
 
 

DVD

Morituri

Pápai Zsolt

Morituri – amerikai, 1965. Rendezte: Bernhard Wicki. Szereplők: Marlon Brando, Yul Brynner, Janet Margolin. Forgalmazó: Fantasy Film. 119 perc.

Az 1945 utáni két évtized legjelentősebb német rendezőjét, Bernhard Wickit a zseniális A híd, valamint a Malachiás csodája című filmjei után Hollywoodba csábították a Fox producerei. A direktor új munkája jelentős költségvetéssel és fajsúlyos sztárokkal készült háborús thriller lett, amely játékideje első felében sokszálú suspense-dramaturgiájával lepi meg a nézőt: a német naszádra  delegált, angoloknak dolgozó álnáci (Brando) feladata megszerezni a szövetségesek számára az értékes rakományt, úgy, hogy közben nemcsak a kapitány és a legénység ellenszenvével, de a rohamosan fogyó idővel is meg kell birkóznia. Ez az alapszituáció annyira erős, hogy a film első fele rogyadozik a feszült pillanatoktól, mindazonáltal Wickinek nem sikerült újabb mesterművet alkotnia. Talán azért, mert a forgatókönyv egyfelől túlírt, másfelől kevéssé kidolgozott (érthetetlen például, hogy miként sikerül a briteknek olyan könnyen feljuttatniuk egy ügynöküket a szupertitkos akcióra induló német hajóra, továbbá az sem logikus hogy – már a küldetés megindulása után – miért terhelik meg a nácik hadifoglyokkal a hajót).

Problémát jelent az is, hogy az idővel elő-előtolakodó, a háború értelmetlenségéről, az ember elaljasulásáról szóló, didaktikus mondatok fenemód műfaj-idegenek, és így sokat visszavesznek a feszültségből. Ám a film szerencsére végül mégsem süllyed érdektelenségbe, aminek a fő oka a figurák motivációval folytatott játék, pontosabban ezen motivációk és szerepek folytonos újraírása. A Yul Brynner által alakított hajóskapitány drámája hajszálra van attól, hogy valóban megrendítsen – Bernhard Wicki a figura rajzával részlegesen szakít a második világháborúban szolgáló német katonák sztereotip hollywoodi ábrázolásával.

Extrák: előzetesek, filmográfiák.


A cikk közvetlen elérhetőségei:
offline: Filmvilág folyóirat 2011/12 59-59. old.
online: http://filmvilag.hu/xereses_frame.php?cikk_id=10895